Illyés Zsuzsanna - Borjúvásárcsarnok - Budapest, Máriássy-ház (Borjúvásárcsarnok)

A kertet tervezők,
építők lapja

Címlap Beköszöntő Kapcsolat
Hír Pályázat Esemény Hírek
Magánkertek Közterek Tájak Munkák
Kert Köztér Táj Cikkek téma szerint Cikkek
Linkek, Ajánló Ajánló
Tervezők Szerzők Adatok

Feneketlen-tó – Mőcsényi esszék 3.

Honlapra kerülés időpontja: 2012, február 15 - 16:07
Szentimreváros földhivatali katasztere - 1937.Katonai berepülés - 1950. Forrás: Hadtörténeti MúzeumKatonai berepülés - 1958. Forrás: Hadtörténeti MúzeumA Szent Imre templom és a Feneketlen-tó esti tükröződésben Fotó: Bardóczi SándorA Feneketlen-tó régen és mostA Feneketlen-tó régen és mostA Feneketlen-tó régen és mostA Feneketlen-tó régen és most -  Mőcsényi professzorralA Feneketlen-tó régen - és mostA Feneketlen-tó régen és mostA Feneketlen-tó régen és mostA Feneketlen-tó régen és mostA Feneketlen-tó régen és most - az emléktáblaA Parkszínpad ma Fotó: Bardóczi SándorA Parkszínpad betonlamellás kerítése Fotó: Bardóczi SándorBartók Béla szobra Fotó: Bardóczi Sándor

Nem emlékszem már a részletekre, hogyan, mi módon lettem a tó körüli terület tervezőjévé, kivitelezés-irányítójává. A XI. kerület akkori tanácselnöke, Galambos Dezső elhatározta, hogy a hatáskörébe tartozó közigazgatási terület „szemétdombjait” felszámolja, és gondozott kerteket létesít helyükön. Mivel erre pénz nem volt, maradt a „társadalmi munka”. Szervezését egy Zsuzsa nevű – rendkívül agilis – elvtársnő intézte igen hatékonyan. Ha igaz, rajta keresztül kaptam a megbízást a munkára.

Megtalálni a tavat

Az első helyszíneléskor a templom felől indultam „megtalálni” a tavat. Nem ment könnyen. Hogy miért? Igyekszem röviden vázolni.

Egy 1896-os Budapest térképen a mai XI. kerület helyén, a Gellérthegytől a déli pályaudvarig terjedő lejtőn talán tíz épület állt. Lent a síkon téglagyár terpeszkedett irdatlan gödörrel, égig érő kéményekkel. Amikor az „anyagtermelők” áttörték a kiscelli agyagot, feltört a rétegvíz. Olyan váratlanul és gyorsan, hogy a jelenlegi közutak szintjénél mintegy húsz méterrel mélyebb gödörben benne maradtak a sínek és a csillék.

Amikor az első világháború után a ciszterciek építtetni kezdtek a túloldalon, a dombalja földjét a Fadrusz utcától kezdődően a tóba hordatták. Az emelkedő vízszint megtöltötte a környező épületek pincéit, ezért a még felesleges földből a meghagyott tó mellett teniszpálya lelátókat magasítottak. Horizont felettiek voltak, emiatt a tavat innen nem lehetett látni. Jobb is volt, mert rossz drótkerítése mellett, kívül-belül kazalnyi volt a szemét. A Lenke tér (ma Kosztolányi Dezső tér), illetve a Bartók Béla út felől a tó látható, de megközelíthetetlen volt. A teniszpályák és a tó is az útig ért, és attól – a labdákat fogó – magas kerítés határolta.

Ahhoz, hogy a tó minden oldalról látható, körüljárható legyen, több ezer köbméter földet kellett elhordani, néhány teniszpályát meg kellett szüntetni, a Lenke tér felőli oldalon a tó rovására bővíteni kellett a partsávot, hogy ott legyen hely a kerti útnak.

A „társadalmi munka”

Normál körülmények között ezek megoldhatatlan feladatok lettek volna. Akkor azonban más volt a helyzet. Társadalmi munka címén rendelkezésre álltak a kerületi üzemek erőgépei, szállítóeszközei, az „úri sport” kedvelői pedig semmit sem tehettek, ha a párt a kerület dolgozóinak kertet, parkot létesít az életveszélyes, vízzel telt gödör menti szeméttelep helyén. A kétkezi „társadalmiak” többnyire délután és munkaszüneti napokon jöttek, de olyankor százával. Az általános iskolásoktól kezdve a gimnazistákon, egyetemistákon át a nyugdíjasokig szinte mindenkit önkéntes munkára szerveztek.

Hónapokon át minden szabad időmet a tó körül töltöttem. Úgy emlékszem, a Sasad Tsz. vezényelt egy D-100-as dózert „tartós társadalmira” a tó mellé. Kormányosa igen ügyes fiatalember volt, aki szóbeli irányításommal nagyon szakszerűen alakította, simította a felszínt. A szóbeli irányítás a nagy zajra való tekintettel „hangoskodás” volt, következménye pedig rekedtség, hangszál-polip, majd műtét.

A koncepció

Fél évszázad elteltével úgy tűnik, hogy az akkori tervkoncepció lényegi elemei megvalósultak, ma is elevenen hatnak. Fő célom az volt, hogy a kéttornyú templom élményt keltően úgy tükröződjék a tó felszínén, hogy ez a kép, ez a látvány a kerület vizuális központjává, emblémájává váljék. Arra törekedtem, hogy sajátos terepplasztikával, szép kilátású és intim kerti terekkel, cserjékkel, fákkal határolt pihenő- és sétahelyek alakításával fiataloknak, öregeknek örömöt szerezzek. Azt akartam, hogy sok embernek legyen kedve tavasztól őszig a tóhoz jönni, pihenni, örülni napsütésnek, gyermekkacagásnak.

A Lenke tér felől induló – elképzelt – sugaras, íves, rézsűs terepplasztikát azonban nem lehetett indítani, nem volt hozzá hely. A Lenke tér közúti járdája menti kerítés tövétől indulóan közel függőleges – több méter magas – földfal volt a tó partja. Ha a lelátók földjét hordjuk ide partszélesítésre, az „befolyik” a fenék több méter vastag iszaprétegén a tó harmadáig, és évekig nem áll meg.

Újrahasznosítás a hiánygazdaságban

A ciszterciek a neobarokk templom túloldalán korábban rendházat akartak építeni. Homlokzatát, a gimnázium épületéhez hasonlóan, méretes műkőelemek díszítették volna. Ezeket előre legyártatták, és az iskola udvarán tárolták. Nem kellettek már, hisz' a rendház helyén pártház fog állni. A szükséges megállapodások után billenőplatós teherautók napokig hordták a tonnás vasbeton tömböket a Lenke tér járdája mellett a tóba, hogy stabilizálják a partfalat. Így lett útnak, rézsűknek elég széles partsáv.

Épület és park kéz a kézben

A növelt területű tó körüli zöldfelülettel egyidőben létesült a Park Vendéglő (tervezője Reischl Antal – a szerk.) és a szabadtéri színpad (tervezői Pálfy Ferenc, Studer Antal és Vitkovits István – a szerk.). Az építmények helyének jelölése, környezetbe illesztése közös tervezői döntés volt.
A színpad, pontosabban a nézőtér határolása némi gonddal járt. Bentről kifelé nézve nyitottnak kellett tűnnie, mégpedig úgy, hogy kívülről a színpadot ne lehessen látni. A problémát széles, horizontnál magasabb betonlemezekkel oldottam meg, azoknak a célt megfelelően szolgáló alaprajzi, térbeli elhelyezésével.
A „tó kompozíció” haránttengelyét képző, a Bartók Béla út, illetve Lenke tér menti kert-térrendszer vizuális zárómotívuma a Park Vendéglő. A teraszáról – a víztükör felett – jó rálátás nyílik a teniszpályák helyén létesített, terepplasztikával tagolt, fákkal határolt, díszcserjékkel élénkített, padokkal, sajátos térvilágítással gazdagított gond-múlató „zöldfelületre”.

Utóélet

És ha már itt tartunk, ennek a kerti térnek a közepébe valakik – félfordulattal balra – belepottyantották a Bartók szobrot. Úgy áll ez a szobor a kerti tér közepén, mint egy igényesen berendezett szalon közepére lökött öles szekrény. A szekrénynek a térfal mentén van a helye, és ha míves a „nézete”, az jobban érvényesül. Ha elhelyezője érzékeli, tiszteletben tartja a befogadó tér esztétikai rendjét, normáit, az a szobor ma nem ott lenne.
Némileg más a helyzet a templom közelében – a volt teniszpálya lelátórézsűjén – álló emlékművel. Az eredeti kertterv szerinti – a kompozíció szerves részét képző – virágágy helyére, a szobor tartozékaként utóbb köríves sövénnyel határolt ülőhely került. Idegenül, háttal a kerti tér felé. Ez a sövény az évek során több méter magasra nőtt, s a tó felől nézve kitakarja a templom felét. Annak idején hetekig hordattam a földet, hogy a templom érvényesüljön a látványban. Egy hozzáértő „Főkertes” hál’ Istennek később visszavágatta a sövényt.

Zárásként egy apróság. A „létesítmény” avatásakor a tó melletti falba felszabadulási kőtáblát csavaroztak a tervezőnek, kivitelezés-irányítónak a nevével. Főiskolánkon az illetékes elvtársakat, főként a személyzetist (előéletemre való tekintettel) a guta kerülgette.

Forrás: epiteszforum.hu

 

Az oldal 2012. április 1-én időlegesen bezárt, ezért bizonytalan ideig nem kerül feltöltésre friss tartalom.
Addig is látogasson el a http://tajepiteszek.hu oldalra

Támogatóink

Belépés

Online felhasználók

Jelenleg 1 felhasználó és 16 vendég van a webhelyen.

Aktív felhasználók

  • competitordemon...
Minden jog fenntartva - all rights reserved (c) ZöldMűves, 2006-2009
HU ISSN 1788-3237
Rendszer: Drupal
Google Pagerank, SEO tools