Illyés Zsuzsanna - Borjúvásárcsarnok - Budapest, Máriássy-ház (Borjúvásárcsarnok)

A kertet tervezők,
építők lapja

Címlap Beköszöntő Kapcsolat
Hír Pályázat Esemény Hírek
Magánkertek Közterek Tájak Munkák
Kert Köztér Táj Cikkek téma szerint Cikkek
Linkek, Ajánló Ajánló
Tervezők Szerzők Adatok

Mit kezd(jen) Budapest az utolsó városon belüli Duna-parti fövennyel?

Honlapra kerülés időpontja: 2011, február 2 - 14:49
Római-part 1656,5 fkm-nél dél felé nézve (2010. november) Fotó: Csontos CsengeTermészetközeli, kis esésű fövenypartok a Duna fő ágában Budapest határain belül A Római-part tervezett rendezés utáni elvi metszete A Római-part jellemző metszetei a jelzett folyamkilométereknélA Római-part jellemző metszetei a jelzett folyamkilométereknélMobilgát megoldása

Hogyan használjuk Budapesten a Duna-parti területeket? Megfelel-e a jelenlegi folyó menti térstruktúra a városlakók használati és vizuális-esztétikai igényeinek? Számtalan településfejlesztéssel, településrendezéssel, városépítészettel, de akár szociológiával, kultúrával, egészségüggyel foglalkozó dokumentum keletkezett az elmúlt 10 évben (is), amely ilyen vagy olyan nézőpontból tárgyalja ezt a témát.

Az átfogó koncepciókat megfogalmazó dokumentumok jellemzően Budapest egészére nézve felértékelik a Duna és a város kapcsolatának fontosságát. Felismerik és középpontba állítják a tényt, hogy a város határain belül szinte mindenhol hiányzik a közvetlen kapcsolat ember és víz között. Javaslataikban valamilyen megfogalmazásban szerepel a közvetlen kapcsolat megteremtésének igénye, akár nem kis anyagi ráfordítással létrehozható közlekedési-, infrastrukturális- és városszerkezeti beavatkozásokat vizionálva.

A konkrét cselekvési tervek (építészeti, városépítészeti, közlekedés-, ill. közmű fejlesztési tervek), amelyek a Duna-partokat érintik, már kevésbé koncentrálnak az ember - folyó kapcsolatra. Meglehetősen nehéz is aprópénzre váltani a nagyvonalú elképzeléseket, vágyakat, amik az általános, hosszútávú tervekben megjelennek. Hiszen a folyót a városon belül körülbástyázó létesítmények 100-150 évesek, annak idején hallatlan gondossággal, a városi infrastruktúra minden elemét figyelembe véve, hosszú távra épültek, és ezért bármilyen változtatás szinte beláthatatlan horderejű, az egész város működőképességére kihat.

Milyen értéket képvisel ebben a helyzetben egy városon belüli - természetközeli állapotában mindez idáig meghagyott - partszakasz, ahol a folyó-város kapcsolat valóban folyó-ember kapcsolatot is jelent? Olvasva a nemzetközi és országos stratégiákat, amelyek az ideális civilizáció és természet kapcsolat főbb ismérveit leírják, és ilyen állapot létrehozására buzdítanak – egy ilyen területnek óriási értéke van. Mit kezd vele a város?

A természetközeliség egészségessége és romantikája mellett számos nehézséggel, lepusztultsággal, funkciózavarral, környezeti és vizuális szennyeződésekkel és településszerkezeti zavarokkal is terhelt Római-part esetében a kérdést komplikálja az a tény, hogy a szóban forgó partszakaszon hiányzik a város közeli lakóövezeteit árvíz esetén védő szabályos védmű. A Római-part keskeny (25-40 m), ám hosszú (kb. 3 km) közterületi sávjának területfelhasználását így alapvetően meghatározza az elengedhetetlenül szükséges árvízi védekezés megoldása.

Mit kezd tehát Budapest a Római-parttal?

Árvízvédelem és területhasználat - városvezetői álláspont és alternatív javaslat

Budapest utolsó, lakóterületekről is közvetlenül elérhető fövenyes Duna-partja a Római-part. A név nemcsak a 3 km hosszú és 25-40 m széles, közvetlen parti közterületet jelöli, hanem a mögöttes, mintegy 200 m széles sávban elhelyezkedő, magántulajdonú telkekből álló üdülőterületet is. A Római-part árvíztől nem védett terület, a Duna hullámteréhez tartozik. A magántulajdonú telkek egyre nagyobb hányadán épülnek lakáscélú épületek, jobbára társasházak. Ez a tendencia a területen hagyományosan jellemző vízisport és szabadidős területhasználatot - amely korábban a magántelkeket és a közterületet egyaránt jellemezte, és működésük harmóniáját biztosította - jelentős mértékben visszaszorította. Ugyanakkor a telkek befektetői és növekvő számú lakói egyre sürgetőbben követelik a terület árvízmentesítését a Fővárostól.

Az ezen a Duna-szakaszon hiányzó szabályos árvízi védőművet - amely Rómaifürdő és Csillaghegy városrészeket védené - az 1954-ben épített, majd 1965-ben megerősített Nánási út-Királyok útja Duna felőli oldalán húzódó ún. nyúlgát pótolja. Ennek sem magassága, sem keresztmetszeti méretei nem felelnek meg a biztonsági követelményeknek. Ezért évtizedek óta egyre erősödő igényként merül föl a Rómaifürdő és Csillaghegy városrészek lakóövezeteit védő, teljes értékű védvonal hiányzó szakaszának megépítése.

2005-ben Budapest Főváros Önkormányzata és Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata közösen készíttetett egy tanulmányt (Budapest, III. Római-parti gát döntés-előkészítő tanulmányterve-Thesis Kft. és Konstruktőr Kft. 2005.), amely a Római-part árvízvédelmének lehetséges megoldásait vizsgálta. 14 változatot elemeztek a tanulmány készítői, vizsgálva mind a Nánási út- Királyok útja nyomvonalat, mind a part menti elhelyezést.
...
A jelenleg a Főváros által támogatott változat szerint csökkentett magasságú mobilgát épülne közvetlenül a parti közterületen, ún. nyári gátként a fővédműként megmaradó Nánási út - Királyok útja menti nyúlgát előtt.

A parti közterület a hatályos kerületi szabályozás szerint közpark (Z-KP) besorolású. Ha ez a keskeny terület kénytelen befogadni a védművet és annak kiegészítő létesítményeit (pl. 6 m széles szervízút), akkor a közpark lényegében vízgazdálkodási területté alakul. A part morfológiája gyökeresen átalakul és természetes(nek ható) növényállománya eltűnik. Ezzel egyidejűleg a Nánási út – Királyok útja mentén elhelyezkedő magántelkek, amelyek jelenleg üdülőövezeti besorolásúak, mentessé válnak az elöntésektől, és ezzel forgalmi értékük jelentősen megnő. Így tehát a nem egészen 10 hektáros parti közterület - önálló használati funkció nélkül - szolgálja a csatlakozó, cca. 63 ha-os terület biztonságát. Pusztán a négyzetmétereket nézve ez racionális és kedvező döntésnek tűnik.

Érdemes viszont megnézni és mérlegre tenni a területegységek egyéb minősítő tulajdonságait és azok változását is az árvízvédelemmel összefüggésben! A 3 km hosszú (valóban víz)parti sétány kialakítására alkalmas természetközeli partszakasz még jelen állapotában, lepusztultságában is egyedi értéke Budapestnek. A „Római” még most is olyan fogalom - a hozzá kapcsolódó történeti, kulturális emlékek, a meglévő sport és rekreációs lehetőségek, a Duna közvetlen jelenléte, a vízpartiság semmivel nem helyettesíthető hangulata révén - amely a szomszédos Rómaifürdő és Csillaghegy városrészeknek közvetlenül különleges hozzáadott értéket jelent.

A Római-part maga a fő attribútum
, ami ezeket a lakóterületeket megkülönbözteti más városi lakóterületektől, ami egyedivé és ezáltal versenyképessé teszi ezeket. A Római-part alatt értve a teljes hullámteret, a 10 hektáros közterületet és 63 hektárnyi speciális funkcióval működtethető magántelkeket. És itt a hangsúly a speciális funkción van: egyrészt, hogy a funkciók alkalmazkodnak a speciális környezethez, másrészt, hogy különlegességükben felbecsülhetetlen érték rejlik.

A közterület és a magántelkek területfejlesztése úgy kapcsolható össze, hogy azzal mindkét terület kölcsönösen egymás értékét is növeli, ráadásul együttesen a szomszédos, mintegy 300 hektáros lakóterületet is felértékelik. Természetesen az árvízi mentesítés megoldása ennek alapvető feltétele – olyan megoldással, amely egyidejűleg nyújt maximális biztonságot - tehát pl. MÁSZ (mértékadó árvízszint)+1,30 m magas védmű - a lakóterületeknek, és ugyanakkor nem csökkenti, sőt egyfajta kényszerítő erővel elősegíti a parti zónában a különleges és ezáltal értékes funkciók megmaradását és megtelepedését. Ez azt jelenti, hogy a hullámteret nem lenne szabad bevédeni (és intenzíven beépíteni), hanem az új, az eddiginél nagyobb biztonságot nyújtó, és biztonságosan üzemeltethető védvonalat a jelenlegi védvonallal azonos nyomvonalon lenne ésszerű megépíteni.
...
Funkció–stratégia

A fejlesztési koncepció a Római-part különlegességében rejlő értékek megőrzésén kell, hogy alapuljon. Szükséges, hogy a stratégia figyelembe vegye a vízparti környezet természeti és épített örökségét, értékeit, és az építészeti-környezeti megújulás ezekből merítve, és ezeket tiszteletben tartva történjen. Az építészeti-környezeti megújulás alapja a funkcionális megújulás (helyben) és a terület kapcsolatainak fejlesztése, elérhetőségének javítása egy, a működéshez megfelelő mértékű használati forgalom érdekében (városi, városrészi fejlesztés). A fejlesztésnek meg kell találni azt a funkció-kínálatot és az ezáltal vonzott használói kört, amely a terület adottságaihoz a legjobban illeszkedik. A megcélzott használói kör meghatározza, hogy milyen járulékos igények merülnek föl pl. közlekedési kapcsolatok fejlesztésében, kiszolgáló létesítmények vagy akár fenntartási stratégia tervezésében.
...
A Római-parton - folyóparti helyzete, egyedisége és természeti-ökológiai valamint városképi szempontból való fokozott érzékenysége miatt - a sikeres stratégia a hely specialitását kihasználó és ugyanakkor megőrző, a környezethez maximálisan illeszkedő, fenntarthatóan kialakítható funkciók elhelyezése lehet. Ezek meghatározhatnak és megszilárdíthatnak egy olyan helyi karaktert, amely nem csak arra képes, hogy a Római-part környezete és a benne elérhető funkciók iránt eleve elkötelezett embereket vonzzon, hanem felkeltheti az érdeklődését új látogatóknak is. Az erős identitás abban is segíthet, hogy az új látogatók meghatározó része is rendszeres, és a hely iránt felelősséget érző használóvá váljon.

Fentiek alapján a javasolt fő (arculati) funkciócsoport: vízi sportok (nem motorizált verseny- és szabadidősport, pl. evezés, kajak-kenu)

A fejlesztések részben a magántelkek területén kell, hogy történjenek: csónaktárolás, öltözők, kiegészítő edzések létesítményei, stb. Ehhez nem szükséges, hogy minden magántelek erre a funkcióra alakuljon át, viszont a közvetlen (pl. építési szabályzatok) és közvetett (pl. hullámtér státusz fenntartása, terület feltöltés tiltása) szabályozókat úgy kell kialakítani, hogy a telkeken elsősorban ilyen használatot legyen érdemes megvalósítani.

Kiegészítő arculati funkciók: szárazföldi egyéni szabadidős (fitness) sportok (pl. futás, jogging, kerékpározás, görkorcsolya, tai-chi, jóga, stb.)

Kevés infrastruktúrát, inkább rendezett, természetközeli állapotban fenntartott környezetet igénylő használatok, amelyek azonban sok embert vonzhatnak, és fontos szerepük lehet a terület, és ezzel a fő arculati funkció népszerűsítésében, ami a terület identitásának és működőképességének megerősödését segítheti.

Általános kiegészítő funkciók:
vendéglátás, szállás, szolgáltatások (pl. sport, fitness, wellness)

Szintén részben a magántelkek területén valósulhatnak meg, a vízparti környezethez és a fő funkciókat használók körének igényeihez alkalmazkodva.

Közlekedési kapcsolatok - a vérkeringés felpezsdítése

A Római-part működőképességének elengedhetetlen feltétele a közlekedési kapcsolatok fejlesztése. A javasolt meghatározó funkciók és azok feltételezett igénybe vevőire való tekintettel előtérbe kell helyezni a gyalogos és kerékpáros kapcsolatok erősítését.

A terület jelenleg a városon, de még a kerületen belül is meglehetősen elszigetelt, szárazföldi megközelítése szinte minden közlekedési eszközzel nehézkes. A parti közterület gépjármű forgalom elől elzárt övezet, csak engedéllyel szabad behajtani. (A forgalom elől való elzártság mindenképpen kedvező és maximálisan fenntartandó állapot!) Autóval vagy tömegközlekedési eszközzel (busz) a Nánási út-Királyok útján érkezhet a látogató (és itt találhat kiépített vagy kiépítetlen parkolóhelyeket). Innen viszont - a nagy méretű telkek miatt - kevés a partra levezető, Dunára merőleges közterület. Ezen egyes telekrészek közhasználatra való átengedésével javítani lehetne. A Római-part gyalogos és kerékpáros kapcsolatainak erősítése kulcsfontosságú eleme a fejlesztési koncepciónak, egyrészt az egyszerű odajutás segítése, a Római-part belső városrészekből való elérhetőségének megkönnyítése és ezáltal a köztudatba való beépítése érdekében. Másrészt a helyszín fő funkciói közül a futás, jogging, kerékpározás, görkorcsolya és más, haladással, távolság leküzdésével járó sportok űzésére sokkal vonzóbbá tehető, ha ez a 3 km-es egyenes „vonal” bekapcsolódhat egy hosszabb, kisebb-nagyobb kör-ök megtételére alkalmas útvonalba.

A gyalogos és kerékpáros kapcsolat fejlesztése leginkább a Duna mentén kívánatos. Amennyiben ez a terület össze tudna kapcsolódni a részben hasonló sport-rekreációs funkciókat (is) ellátó, ám belső városi pozíciójából sokkal intenzívebben igénybe vett Margitszigettel, úgy egyszerre valósulhatna meg a teljesítőképessége határán járó Margitsziget tehermentesítése és a Római-part élettel való megtöltése. A Margitsziget Stratégiai Terve című, 2008-ban a Főváros megbízásából, a Főkert – BFVT – Zöldfa Stúdió együttműködésével készült dokumentum már tartalmaz ennek megoldására vonatkozó javaslatokat.
...

A cikk teljes terjedelmében itt olvasható: epiteszforum.hu

Az oldal 2012. április 1-én időlegesen bezárt, ezért bizonytalan ideig nem kerül feltöltésre friss tartalom.
Addig is látogasson el a http://tajepiteszek.hu oldalra

Támogatóink

Belépés

Navigáció

Online felhasználók

Jelenleg 0 felhasználó és 13 vendég van a webhelyen.
Minden jog fenntartva - all rights reserved (c) ZöldMűves, 2006-2009
HU ISSN 1788-3237
Rendszer: Drupal
Google Pagerank, SEO tools