Illyés Zsuzsanna - Borjúvásárcsarnok - Budapest, Máriássy-ház (Borjúvásárcsarnok)

A kertet tervezők,
építők lapja

Címlap Beköszöntő Kapcsolat
Hír Pályázat Esemény Hírek
Magánkertek Közterek Tájak Munkák
Kert Köztér Táj Cikkek téma szerint Cikkek
Linkek, Ajánló Ajánló
Tervezők Szerzők Adatok

Párbeszédben a tájjal

Honlapra kerülés időpontja: 2012, január 9 - 10:35
Nagyszik látképe Fotó: Juhász TiborTermészeti értékek a Nagysziken Fotó: Oláh JánosTájfenntartók Fotó: Oláh JánosA Nagyszik Látogatóközpont beépítési rajza az engedélyezési terv kerttervénA tervezett épületek látképe. Tervező: Medgyasszay PéterFenntartható ház koncepciójaA Demonstrációs épület a szikes felől, esőzések után Fotó: Ecsedi Árpád

A Nagyszik a Hortobágyi Nemzeti Park legépebben maradt szikes tórendszere, amely Balmazújvárostól keletre, a várossal határosan terül el. A táj különlegességét az adja, hogy a sókban feldúsult szikes talajon, főleg az időszakosan vízzel borított évszakokban, egyedi, különösen gazdag élővilág alakult ki. Az egyedi életközösséget azonban jelentős mértékben veszélyeztette, hogy az 1960-as években lecsapolták a tórendszert, továbbá fokozatosan visszaszorult a legeltető állattartás, és ezzel együtt az értékeket jelentő növény- és állatvilág.

Jelen helyzetben a sérült, védett terület rehabilitációja, illetve a város közelsége egyedülálló helyzetet és igényeket teremtett. A táj átgondolt rehabilitációja mellett gondolni kell arra, hogy a természeti kincsek mint „értékek” minél jobban tudatosuljanak a szűkebb és tágabb társadalom számára. Oldani kell és lehet azt a paradoxont, hogy míg a természeti-környezeti értékek, mivel egyre ritkábbak természetes formáikban, jelentős mértékben felértékelődnek, ugyanakkor a hétköznapi ember számára teljesen hozzáférhetetlenné és megfoghatatlanná válnak, így párhuzamosan kialakul a „nem tudásból”, „nem ismerésből” származó értékvesztés is.

A tájrehabilitáció koncepciója

A Balmazújvárosi Nagyszikért Alapítvány a táji értékek hosszú távú fenntartására és fejlesztésére komplex tájvédelmi programot dolgozott ki. A táj - mint minden más is - dinamikus egyensúlyban van. Az értéknek tekintett élőhely és élővilág rehabilitációjához így szükséges a korábbi vízrajzi viszonyok visszaállítása. Egy kapcsolódó tájfejlesztés keretében 2009-ben a Hortobágy Természetvédelmi Egyesület a LIFE+ projekt támogatásával a szikes nagyobb körzetében, 2034 hektáron temette be a lecsapolásra kiépített csatornarendszert. Szükséges volt továbbá a hagyományos legeltetés újraélesztése, amely nem hagyja felgyomosodni a területet. Probléma azonban, hogy a legeltető gazdálkodás önmagában ma gazdaságilag nem fenntartható. A táj fenntartása miatt szükséges állattartást a lakosság bevonásával (pl. 100 db racka anyajuh kiosztása) kezdte el feléleszteni, újra életre hívva a „faluszéli legeltetési rend”-et. Ez a projektelem már most látványos eredményeket ért el, az invázív mocsári növényzet látványosan visszaszorult.

A természeti értékükben védett tájak általános problémája, hogy a tájvédelem miatt a gazdaság fejlesztését korlátok közé kell szorítani, a helyi gazdaság nem fejlődhet. Ugyanakkor a terület értékeit élvezni kívánó látogatók kellő infrastruktúra hiányában, ha akarják, se tudják megfizetni azokat a „közjavakat”, melyeket a természeti környezet kínál. Az Alapítvány ezen helyzet javítására terveztette meg és kezdte el megépíteni a Nagyszik Látogatóközpontot.

A Nagyszik Látogatóközpont épületegyüttese

A Nagyszik Látogatóközpont célja, hogy bemutassa a táj értékeit és a főként madarászokra épülő idegenforgalomból származó bevétellel segítse a tájfenntartás nem gazdaságos elemeinek fenntarthatóságát. A tervezés során fontos szempont volt, hogy a helyi építési anyagok és építészeti formák használata mellett az épület mintaként szolgáljon arra, miként lehet a táj erőforrásaihoz igazodó energetikai koncepciót megvalósítani.

A 39.000 m2-es építési terület közvetlenül a Nemzeti Parkkal határos. A Látogatóközpont két fő eleme a fészket formáló Demonstrációs Központ, valamint a madárforma Szállásépület. Az építési telken az épületek egy félszigetszerű feltöltésre épülnek, hogy minél közelebb kerüljenek a telek mellett megjelenő, madárvilágban gazdag időszakos szikes tóhoz. A telek kertészeti (kertépítészeti - a szerk.) koncepciója során fontos elv volt, hogy a növényzettel és térburkolati elemekkel teremtsünk minél harmonikusabb átmenetet a város falusias utolsó utcaképe és a szikes legelők között.

Az épületek alatti feltöltőanyagot egy szomszédos halastó kialakítása során zajló kitermelésből hoztuk a helyszínre. Az épületek ugyan nem jelentős méretű objektumok, de a magas, intenzíven változó talajvíz zavartalan mozgása érdekében kútalapokra épített gerendarácsra tettük az épület teherhordó falait. A Látogatóközpont épületeinek anyagválasztása során elsődleges szempont volt, hogy minél több, helyben megtalálható anyagot használjunk, és az ezekből kialakított szerkezetek a teljes életciklus vizsgálat szempontjából is megfelelők legyenek.

...

Az épületet az irodánkban fejlesztett „fenntartható ház”-koncepció szerint próbáltuk megtervezni. Ez az elképzelés a dinamikus egyensúly felismerésére épül. Fontos, hogy olyan épületet kapjunk, ami nem borítja fel sem a szűkebb, sem a tágabb környezet egyensúlyát, így nem járul hozzá a klímaváltozásához. Ugyanakkor nem törekszik az energiafogyasztás totális csökkentésére, gazdasági optimumot keresve, a fenntarthatóság határain belül használja a környék erőforrásait. A magyarországi viszonyokra értelmezett "fenntartható ház" csak az ország természeti tőkéjének hozamát (megújuló energiaforrások fenntartható mértékű fogyasztása) használhatja. Magyarán csak azt használja, ami van, és csak annyit amennyi egy házra jut.

A Balmazújvárosi Nagyszikért Alapítvány az ÉAOP-2007-2.1.1.b „Versenyképes turisztikai termék- és attrakciófejlesztés” támogatási jogcím keretében „A fenntartható tájhasználat feltételeinek komplex kialakítása a Balmazújvárosi Nagysziken: Ökoturisztikai látogatóközpont fejlesztése” címmel nyert el 168 898 383 Ft vissza nem térítendő támogatás a fészket formáló Demonstrációs Központ megvalósítására. Az építkezés 2010-ben kezdődött meg, és a területrendezés után már láthatók az épületek tömegei.

Sajnos az Alapítvány eddigi erőfeszítései ellenére a Látogatóközpont fontos elemére, a madarat formáló Szállásépületre eddig nem sikerült forrást szerezni. Ez pedig különösen fontos lenne a  tájvédelmi program gazdasági fenntarthatósága szempontjából, mivel a Szállásépület a hazai ökoturistákon túl a külföldi madarászoknak is szállást kínálna, akik képesek és készek megfizetni a táj egyedi „közjavait”.

Szerzők: Medgyasszay Péter, Juhász Tibor

Tervezés éve: 2008-2009
Kivitelezés éve: 2010-
Építtető/megbízó: Balmazújvárosi Nagyszikért Alapítvány
Építész tervezők(generáltervező): Medgyasszay Péter, Dr. Novák Ágnes (Belső Udvar 2008 Építész Iroda Kft. )
Építész munkatársak: Büki Péter
Statika: Kovács Antal
Kertterv: Dr. Illyés Zsuzsa
Épületgépészet: Szilágyi Antal
Belső közmű: Balogh Zoltán
Épületvillamosság: Benke Szilveszter
Útterv: Török Róza, Tarcsai László
Konyhatechnológia: Frankói Béla
Talajmechanika: Dr. Magó Istvánné
Környezetvédelem: Péter Gábor
Generálkivitelező: Janta Bau Kft.
Beruházási költség: Demonstrációs épület, tereprendezés, parkolók: 220 mFt,
szállásépület: forrásteremtés alatt
 

Forrás: epiteszforum.hu

 

 

Az oldal 2012. április 1-én időlegesen bezárt, ezért bizonytalan ideig nem kerül feltöltésre friss tartalom.
Addig is látogasson el a http://tajepiteszek.hu oldalra

Támogatóink

Belépés

Online felhasználók

Jelenleg 0 felhasználó és 10 vendég van a webhelyen.
Minden jog fenntartva - all rights reserved (c) ZöldMűves, 2006-2009
HU ISSN 1788-3237
Rendszer: Drupal
Google Pagerank, SEO tools