Illyés Zsuzsanna - Borjúvásárcsarnok - Budapest, Máriássy-ház (Borjúvásárcsarnok)

A kertet tervezők,
építők lapja

Címlap Beköszöntő Kapcsolat
Hír Pályázat Esemény Hírek
Magánkertek Közterek Tájak Munkák
Kert Köztér Táj Cikkek téma szerint Cikkek
Linkek, Ajánló Ajánló
Tervezők Szerzők Adatok

Tanulmányterv a Budavári Királyi Kertek újjáélesztéséről

Honlapra kerülés időpontja: 2011, december 3 - 01:00
A Budavári Palota helyszínrajza - Hauszmann Alajos, 1900.A Királyi Kertek a századfordulónA Királyi Kertek a Gellért-hegyrőlFejlesztési koncepcióKörnyezetrendezési koncepcióA Palotanegyed madártávlatbólA déli és keleti erődrendszer, előtérben a Várkert BazárA királyi palota keletről a nagyterasszal és a rekonstruált kertekkelA déli kert, előtérben a Várkertészet üvegházai

Kerttörténeti összefoglaló

A budai királyi kertek együttese a magyarországi kertművészet történetének talán legsokoldalúbb alkotása. Az ostromok, majd az 1945 után ideológiai alapon történt tudatos elpusztítása ellenére ma is részben helyreállítható–rekonstruálható.

A királyi kertek első jelentős korszaka a híres reneszánsz kert volt Hunyadi Mátyás idejében. E fontos kertművészeti alkotásról ma már nem alkothatunk hiteles képet. A török megszállás alatt is fennmaradt, híres reneszánsz várkert Buda 1686-os ostroma során teljesen megsemmisült. A Mária Terézia idején kiépített barokk palota díszkertjeit a középkori falak között, a palota Dunára néző homlokzata előtti teraszokon építették meg. A Várhegy déli szoknyáján az 1790-es évektől egy kanyargó utakkal behálózott angolkertet hoztak létre, amelynek gazdagítása, kiteljesítése a botanikában és kertművészetben járatos József nádor idején, a 19. század első felében valósult meg. A kertet József nádor megnyitotta a közönségnek, de egyúttal fontos reprezentációs helyszínné is vált. 1838-ban létesítették az Ellypse-sétányt a polgárság részére a keleti várlejtőn. A palota 1849-es ostroma a kertben is jelentős károkat okozott, azonban az 1850-es években rendbe hozták a rezidenciát és annak környezetét is. A helyreállítás nem sokat változtatott a kert korábbi felépítésén.

Az 1870-es évektől új lendületet vett a Várkert fejlesztése. Ybl Miklós tervei szerint elkészült a Várkert Bazár látványos épületegyüttese, megépítésével közvetlen és harmonikus kapcsolat jött létre a kert és a Dunapart között. Az Ellypse-sétány siklótól délre eső részét - amely a királyi palota homlokzata alatt terül el - a Várkerthez csatolták. A királyi kertek egyik leglátványosabb része a palota előtti, több száz méter hosszú keleti terasz neobarokk kertje volt. A palota középtengelyében, a Hauszmann-féle Habsburg-lépcső előtt elhelyezett Savoyai-szobor körül terültek el a legdíszesebb virágágyak. Az Újvilág-kert területén szökőkúttal díszített neobarokk kertet alakítottak ki. A Ferdinánd-kapuhoz a Szarvas térről felvezető nyilvános kocsiutat lezárták. Az út Szarvas tér felőli végén Hauszmann Alajos reprezentatív támfal-építményt, ún. „gloriett”-tet épített.

Az 1890-es években hangsúlyos szerephez jutott a termelő és az udvart kiszolgáló kertészet fejlesztése. A Királyi Várkertészet az udvartartáson belül önálló intézménnyé fejlődött, a kert délnyugati sarkában egy sor új üvegházat emeltek. Közülük méretében és jelentőségében kiemelkedett a nagy pálmaház. Hasonlóan jelentős volt a Hauszmann által tervezett nyolcszögű narancsház is. Ezt követően a kert lényegében változatlan formában állt fenn közel fél évszázadon keresztül. Ez idő alatt az ország egyik legszebb, leggazdagabban kialakított és mintaszerűen fenntartott kertje volt, méltó a kiegyezés után megerősödő Magyarország uralkodói rezidenciájához.

1944-45 telén, a vár ostromával a 18. század vége óta szervesen fejlődő, egyre bővülő és gazdagodó királyi Várkert története véget ért. A bombázások során komoly károk keletkeztek az építményekben és a növényzetben egyaránt. Helyreállításuk helyett ideológiai alapon mindent elbontottak, ami a Habsburgokra emlékeztetett, illetve ami újabb volt a középkorinál. A palotához a keleti Várhegy-oldalban - Rákosi Mátyás utasítására - felvezető szerpentin út épült az 1950-es évek elején. A 60-as években középkori hangulatot idéző kerteket építettek a Vármúzeum körüli udvarokban. A déli oldalon - az egykori angolkert helyén - modern közparkot hoztak létre. A keleti palotahomlokzat előtti hatalmas teraszt szinte teljes egészében lekövezték.

[...]

A királyi kertek főbb részei és elhelyezkedésük

Az alábbiakban a fontosabb, történetileg és területileg is jól elkülöníthető kertek elhelyezkedését és mai státuszát vesszük röviden sorra.

  1. Várkert Bazár és a hozzá tartozó Öntőház udvar
  2. A Várkertet a dunai oldalról lezáró, a városképben kiemelt helyzetű Várkert Bazár pusztulásának végső stádiumához érkezett. Az együttes a világörökség részét képezi, felújítása a legsürgetőbb feladat. Megoldatlan a Bazár előtti Ybl Miklós tér rendezése, bekapcsolása a város vérkeringésébe. A háború után épített erődrendszer csonkolta a Várbazár pavilonjait, ezért hiányzik az együttes egykori szerves gyalogos közlekedési kapcsolata a királyi palota irányába. Az Öntőház udvar rendezetlen, rossz állapotú, „ideiglenes” építményekkel. Az Északi Kortinafal átjárójának háború utáni befalazásával az udvar zárvánnyá vált, jelenleg teljesen kihasználatlan.

  3. Déli kert vagy Alsókert
  4. A kert keleten a Déli Kortinafaltól a Várkert bazár felett keződik és a centrumában lévő Déli Nagyrondella körül fordulva, a Szarvas tértől a Palota úti feljáróig tart. A teljes kertrész rekonstrukcióra vár, egykori eleganciája mára teljesen eltűnt. A kertnek jelenleg nincs hangsúlyos pontja. A különösebb látnivaló nélküli terület elhanyagolt, kihalt, egyes részei teljesen amortizálódtak. A Szarvas tér felőli megközelíthetőség jellegtelen, hiányzik egy impozáns kialakítású fogadótér.

  5. Középkert - volt Keleti Kisudvar
  6. A Kortinafalak között helyezkedik el, ez a terület a legelső volt Budán az újkori királyi kertek sorában. Ez a struktúra az 1950-es évekig, a szerpentin út építéséig sértetlen maradt.

  7. Újvilág kert
  8. A kertet a Nemzeti Könyvtár „F” épülete és a Nyugati zárt udvar fala határolja. Szabadon lévő délnyugati sarkán a Buzogány torony áll. Zárt, nyugati fekvése meleg mikroklímájú udvarrá teszi. Kialakítása egyszerű, funkcionális. A faállomány igen vegyes, mind fajta, mind elrendezés tekintetében. Az Újvilág kert mai kertépítészeti kialakítása műemlékvédelmi szempontokat nem vett figyelembe.

  9. Keleti Nagy terasz
  10. A terasz a Szent György teret záró, díszes Hauszmann-féle lépcsőtől az Északi kortinafalig tart. Központi eleme a kupola tengelyében elhelyezkedő Savoyai terasz, amely a királyi palota közvetlen környezetének legreprezentatívabb része. A terület nagyrészt burkolt, a Savoyai-szobor két oldalán igényesen fenntartott parterre-t találunk.

  11. Zárt udvarok
  12. A három udvar a királyi palotát három oldalról öleli körbe. Az egykor feltöltött területen kialakított kerteket az 1960-as évek második felében, a középkori kolostorkertek eszközrendszerének felhasználásával alakították ki, magas színvonalon.

A Budavári Királyi Kertek revitalizációs koncepciója

A Királyi Palota és környezete a II. világháborút követően gyökeresen megváltozott. Ebben döntő szerepe volt a középkori erődrendszert rekonstruáló régészeti szemléletnek és gyakorlatnak, valamint az 1950-es években a keleti várlejtőn megépített felvezető útnak. Nyilvánvaló, hogy a Királyi Palota, valamint a teraszok és kertek egykori szerves, harmonikus kapcsolata nem állítható vissza teljes mértékben. Ezért a régészeti rekonstrukció elemeit integrálni kell, adottságaikat lehetőségként kell felfogni a királyi palota és a kertek bemutatására, körbejárására. Koncepciónk figyelembe veszi a kertek történeti előzményeit. Nem egyetlen korszak kertművészetét élesztjük fel, hanem az adott kertrész hagyományát, megvalósíthatóságát vesszük figyelembe. Ezért kerthelyreállításunk egy időutazás, amelyben a reneszánsz kert megidézésétől a barokk kerten át a neoreneszánsz és a neobarokk kert is megtalálható, de eklektikus tájkertet és kortárs kertet is magában foglal. A királyi kertek tervezése és megvalósítása csak környezetükkel együtt képzelhető el.

A különböző kertrészek helyreállítási koncepciója

  1. Ellypse sétány
  2. Az 1881-ben épített Ellypse tájkertet 1968-ban kisebb változtatásokkal újjáépítették. Tervünk a meglévő struktúra felújítására helyezi a hangsúlyt.

  3. Várkert Bazár
  4. A Várkert Bazár épületegyüttesének kulcsszerepe van a Várnegyed déli részén a Duna és a Királyi Palota közötti kapcsolatok újjáélesztésében. Célunk a Várkert Bazár épületegyüttesének és a mögötte elterülő kertnek a korhű rekonstrukciója, kiegészítve rejtett, térszín alatti beépítéssel, amely az együttes rentábilis működését biztosítja. A Várbazár kertjének kialakítása szinte teljes mértékben megfelel az eredeti Ybl-féle állapotnak. A pergolákkal határolt, burkolt teraszon díszítő elemként jelennek meg az épített elemekhez komponált víz- és növényfelületek Az Öntőház udvar egy teraszos kialakítású, zárt kertté válik. Kialakítása és anyaghasználata a kortárs kertépítészet eszköztárát használja, szimmetriára épülő geometriai elrendezése utal a reneszánsz kert formavilágára.

  5. Déli kert nyugati része - reneszánsz ihletésű kortárs kert
  6. A reneszánsz kertművészet motívumaiból kortárs eszközökkel kívánja a megmaradt területen felidézni a várkert egykori jelentős korszakát. Közepén helyezzük el az egykori reneszánsz kert Aula Marmorea - „márvány csarnok” - nevű építményének egyik márvány oszloptöredékét.  

  7. Déli tájkert
  8. Koncepciónk alapja az 1891-es Hauszmann Alajos-féle angol tájkert, amelynek több elemét rekonstruáljuk. A Szarvas tér felől visszaépített Gloriette a kert kapujaként működik. A Szarvas térről egyenes tengely vezet a Ferdinánd-kapuhoz. A tengely nyugati oldalán visszaépítjük a nyolcszögletű Narancsházat, valamint Budapest egykori legnagyobb Pálmaházát, a hozzá tartozó üvegházakkal. Fontosnak tartjuk az önálló várkertészet visszaállítását. A Ferdinánd-kapuhoz vezető tengely keleti oldalán az egykori angolkert hangulatát visszaidéző parkot alakítunk ki.

  9. Középkert - volt Keleti Kisudvar
  10. A kortinafalak közötti falszorosban lévő kert a legelső volt Budán az újkori királyi kertek sorában,  struktúrája az 1950-es évekig érintetlen maradt. A jelenlegi koncepció a barokk állapot rekonstrukcióját tűzi ki céljául.

  11. Újvilág kert
  12. A terület a századfordulón Erzsébet királyné egyik legdíszesebb magánkertjeként épült újjá neobarokk stílusban. Tervünk a Pecz Ármin-féle kert rekonstrukcióját tartalmazza, amely a meglévő vízmedence-töredék kiegészítését és restaurálását feltételezi.

  13. Keleti Nagy terasz
  14. A terület végleges hosszát és kialakítását 1900 körül, a palota Hauszmann-iroda általi bővítése kapcsán nyerte el, ekkor teljes hosszában végigkísérte az épületegyüttest a neobarokk stílusú kert. Geometrikus zöldfelületekkel, színpompás szőnyegágyakkal, magas törzsre oltott rózsák sorával díszítette a palotát. Leghangsúlyosabb és legreprezentatívabb része a palota középtengelyében emelkedő kupola tövében, a kertbe levezető Habsburg-lépcső előtt, a Savoyai-szobor körül kialakított terasz partere volt. A teraszt a hegyoldal felől díszes kőbábos mellvéd határolta, tetején kígyós fémvázákkal. Koncepciónk e teraszkert rekonstrukcióját tűzi ki célul, a déli szakasz kivételével. A tervnek részét képezi a Savoyai-terasz építészeti rekonstrukciója is.

  15. Zárt udvarok
  16. A három udvar az 1960-as évek második felében, a középkori kolostorkertek eszközrendszerének felhasználásával készült el, magas színvonalon. A kerteket felújításra javasoljuk az eredeti tervek alapján.

vezető tervező: Potzner Ferenc
építész munkatársak: Szabó Orsolya, Potzner Ádám, Weimper Viktória
kerttörténet: Alföldy Gábor
tájépítészet: Steffler István, Csákó Edina (Garten Stúdió)
virtuális modell: Onodi András, Balogh András Miklós, KovácsZoltán, Dubnicki Csilla, Hámori Máté, Götz Balázs, Rohonczi Donát (ZOA Kft.)
generáltervező: KÖZTI Zrt.

Forrás: epiteszforum.hu

CsatolmányMéret
deli_varkertek_revitalizacios_tanulmanyterve_2011_osszefoglalo.pdf1.71 MB

Az oldal 2012. április 1-én időlegesen bezárt, ezért bizonytalan ideig nem kerül feltöltésre friss tartalom.
Addig is látogasson el a http://tajepiteszek.hu oldalra

Támogatóink

Belépés

Online felhasználók

Jelenleg 0 felhasználó és 7 vendég van a webhelyen.
Minden jog fenntartva - all rights reserved (c) ZöldMűves, 2006-2009
HU ISSN 1788-3237
Rendszer: Drupal
Google Pagerank, SEO tools