Illyés Zsuzsanna - Borjúvásárcsarnok - Budapest, Máriássy-ház (Borjúvásárcsarnok)

A kertet tervezők,
építők lapja

Címlap Beköszöntő Kapcsolat
Hír Pályázat Esemény Hírek
Magánkertek Közterek Tájak Munkák
Kert Köztér Táj Cikkek téma szerint Cikkek
Linkek, Ajánló Ajánló
Tervezők Szerzők Adatok

Védett természeti kincseink - a Szigetközi Tájvédelmi Körzet

Szerző: MNO
Honlapra kerülés időpontja: 2011, január 27 - 11:10
A Szigetközi Tájvédelmi Körzet helyszínrajzaLégifotó Szigetköz modellA meanderező megoldás - Ökoplan-TérTervAnabranch megoldás - Lisiczky-MuchaHód (Fotó: Hudanik Zsolt, Szarvas Péter  www.eupolisz.hu)

"Azt mondják, a legkápráztatóbb, és lelki-szellemi szempontból a legmélyebb tájak alapvetően kétfélék: vagy azok, amelyeknél több táj találkozása a határjelenségek, áthallások, átszíneződések sokaságát hozza létre, vagy éppen ellenkezőleg, amikor egy táj minden dimenzióját egyetlen tulajdonság szövi át (pl. magashegységek, szikesek stb.). A Szigetköz ez utóbbiba tartozik: még ha nem is látható mindenütt víz, jelenléte mindenütt érezhető – a levegő illatában, a hajnali párában, a nyári napsütésben zsongó életben.

A mai Szigetköz területe a pliocén végén süllyedt meg, és vált nagy kiterjedésű lapos medencévé, amelyet az erre vándorló, helyüket kereső ősfolyók (Ős-Rába, Ős-Nyitra stb.) vastag kavicsággyal béleltek ki. A Kárpát-medencébe lépve itt a Duna esése csökken, meglassul, és fogyó energiájával képtelen tovább szállítani hordalékát – az így kiülepedő, lerakott hordalék hozta létre a Duna teljes hosszának egyik legszebb vidékét, a Szigetköz (és a bal parton a Csallóköz) vízjárta csodavilágát.

A tájat a folyamatosan változó holtágak, a helyét változtató medrek, mozgó, pusztuló és újraépülő szigetek, hordalékkúpok jellemezték. A terület növényzete ezen a mozgalmas földön telepedett meg, és próbálta megkötni, gyökereivel rögzíteni a szigeteket, a folyóoldalakat. Az itt élő ember településeit folyamatosan az éppen árvízmentes dombokra telepítette (át) – ezért a szigetközi falvak évszázadok alatt gyakorlatilag bejárták a táj majd' teljes területét (ahogy erről a dűlő- és tájnevek is tanúskodnak).

A folyószabályozás óta a falvak a mentett oldalra költöztek, a főág folyása meggyorsult, ezért a főmeder mélyült, egyre ritkábban került friss víz a távoli holtágakba, és megindult a feltöltődés. A huszadik század végének agyréme, a bősi vízlépcső pedig betetőzte a folyamatot: a Szigetköz kiszáradásnak indult.

Mégis, a Mosoni-Duna és a Duna fő medre közötti terület több része máig a folyó egyik legértékesebb, többé-kevésbé az eredeti állapotokat idéző része maradt. A Szigetköz felejthetetlen világát ma is a kisebb-nagyobb holtágak, mellékmedrek, az ártéri ligeterdők, a mocsaras, tocsogós, nedves rétek néhol valószínűtlen bujasága idézi. A természetvédelem mesterséges elárasztásokkal próbálja fenntartani az egykor volt vízi világ maradványainak túlélését."

Régheny Tamás
Forrás: http://www.foek.hu

A védett terület nagysága 9682 ha, ebből fokozottan védett 1427 ha.
A terület kezelője a Fertő–Hanság Nemzeti Park Igazgatósága.
Tervezik egy közös szlovák-magyar nemzeti park létesítését, amelyre már elkészült egy megvalósíthatósági tanulmány, sőt, 2000-ben a Budapesti Corvinus Egyetem Tájtervezési Tanszéke elkészítette a tervezett Dunai Nemzeti Park területrendezési tervét is.

A témáról megjelent cikkek, tanulmányok:

A Szigetköz rehabilitációs és fejlesztési koncepcióját 1993-ban készítették el.

Területfejlesztési elképzelések (2004): a Vituki és az Ökoplan cég szakértői által összeállított egyeztetési anyag, amely három jelentős stratégiai pont megvalósítását tartja szükségesnek: a magyar–szlovák tárgyalások elfogadható lezárását, az Öreg-Duna vízpótló és komplex vízi úti rendszerének kidolgozását és a közös nemzeti park feltételeinek kialakítását.

A Felső-Szigetközben a tározótér, a Duna menti hullámtér és a Mosoni-Duna, valamint a Zátonyi-Duna és a Mosoni-Duna összekötő vonalában tervezték az ökológiai folyosó kialakítását. A szakértők úgy látják: Felső-Szigetközben igény van egy határátkelő megnyitására. Ilyen lehetőség a rajkai zsilipnél és a dunakiliti duzzasztóműnél lehet. Idegenforgalmi célból támogatandó a dunakiliti hajózsilip üzembe helyezése. Igény van sétahajózás megvalósítására Dunacsúny és Dunakiliti között. Közép-Szigetközben az ökológiai folyosó gerincét északon a Duna hullámtere, délen a Mosoni-Duna adja. A két rendszert a Nováki- és a Hédervári-csatorna mentén szeretnék összekötni.

A mentett oldali vízpótló rendszerek rehabilitációja az Alsó-Szigetköz hatékony vízpótlása miatt lehet fontos, hisz Alsó-Szigetköz leginkább rászorult a vizes élőhelyek rehabilitálására. Itt meg kell kezdeni a patkányosi mellékágrendszer rehabilitációját és a mentett oldali vízpótló rendszer kiépítését.

A tanulmány hét kisebb fenékküszöb megépítését javasolja a Szigetközben: kettő Dunakiliti és Dunasziget között, kettő Dunasziget és Kisbodak között, egy Dunaremeténél, egy Lipótnál és egy Ásványrárónál lenne.

A Mosoni-Duna környezete egyedi fejlesztési elképzeléseket is igényel. A Duna elterelése után kedvezőtlen vízi állapotok a vízi turizmust hátráltatták. Csak a vízpótlás után várható kedvező jövőkép. A Mosoni-Duna az európai vízi turizmus útvonala, egyben az ökológiai folyórehabilitáció mintaterülete. Itt kettős stratégiai célt fogalmaztak meg: a környezetminőség javítását és a térség egységes idegenforgalmi szerepének erősítését.

A Mosoni-Dunán a nemzetközi kishajóforgalom beindítása határforgalmi feltételeinek megteremtésére hívják fel az önkormányzatok figyelmét. Az üzemvízcsatornán az erős hullámzás nem engedi a kishajóforgalmat (lehetetlenné téve ezáltal a Bécs és Budapest közötti jachtozást), ám a Mosoni-Duna erre alkalmas lehet. Szükség van a kerékpárút és a termál- és a falusi turizmus fejlesztésére.

A hullámtéri turizmus már a rajkai zsilipnél elindulhatna, ám ez nem befolyásolná a dunakiliti tározótér későbbi hasznosítását. A jachtturizmus számára Rajka, Dunakiliti és Ásványráró lehet potenciális kikötőhely, a vízi turizmusnak a töltés mellett kialakított kempingek nyújthatnak szolgáltatásokat. A tanulmány összeállítói javasolják a töltés tetején egy kerékpárút kialakítását is.

Forrás: Cséfalvay Attila, www.kisalfold.hu

A Szigetköz rehabilitációjának lehetséges megoldásai (www.bosnagymaros.hu)

A Duna "visszakanyargósításáról" (www.epiteszforum.hu)

http://www.szigetkozosen.hu: „A Szigetköz-Csallóközi Duna ártér mellékágrendszere rehabilitációjának közös megalapozása" - magyar (Ökoplan-TérTerv) és szlovák (Lisicky-Mucha) javaslatok

http://szite.hu: A Szigetközi Természetvédelmi Egyesület javaslata a mellékágrendszer rehabilitációjára

A Szigetközi-Csallóközi Nemzeti Park megvalósíthatósági tanulmány (www.szite.hu)

Vízügyi modell a dunaszigeti kismintatelepen (www.pisztrangkor.hu)

Az oldal 2012. április 1-én időlegesen bezárt, ezért bizonytalan ideig nem kerül feltöltésre friss tartalom.
Addig is látogasson el a http://tajepiteszek.hu oldalra

Támogatóink

Belépés

Navigáció

Online felhasználók

Jelenleg 0 felhasználó és 3 vendég van a webhelyen.
Minden jog fenntartva - all rights reserved (c) ZöldMűves, 2006-2009
HU ISSN 1788-3237
Rendszer: Drupal
Google Pagerank, SEO tools