Kerttörténeti könyvek ritkán jelennek meg a magyar könyvpiacon, vagy ha igen, azok is inkább egy-egy korszak bemutatásával, tudományos feldolgozásával foglalkoznak, elsősorban a szűken vett szakmának szólnak; illetve esetenként olyan „képes” könyvek is napvilágot látnak, amelyek viszont „csupán” a kertek szép részleteit mutatják be, vagy építészeti leírásokhoz kapcsolódnak. A most megjelenő "Kertörökségünk” c. könyv a két típusú feldolgozás között, tudományos igényű, ismeretterjesztő kiadványként, egy szélesebb közönséget céloz meg. Szeretnénk, ha a kertek iránt érdeklődő, más szakmák képviselői mellett olyan laikusokhoz is eljutna kiadványunk, akik a kertet nemcsak mint növények gyűjteményét látják, hanem érzékelik a kertek kompozíciós szerkezetét éppúgy, mint a különböző stíluskorszakokat jellemző kertrészleteket, építményeket is, vagy ha eddig nem volt ehhez ismeretük, a könyv segítségével ráérezzenek a kertek lényegére.

Évtizedek óta van egy szűk szakmai kör, akik a műemlékvédelem-örökségvédelem keretei között, illetve az Egyetemen foglalkoztak, foglalkoznak a történeti kertekkel, - a kertépítészet műemlékeivel,- ezeknek a különleges épített elemeknek az összeírásával, kutatásával, tervezésével, fenntartásuk, védelmük megszervezésével. Miközben ez alatt az idő alatt kialakították a hazai kert-műemlékvédelem módszertanát és gyakorlatát, jelentős helyreállítások is kötődnek a nevükhöz. Végig célként lebegett szemük előtt a kertépítészet, a kerttörténet - a kultúra e sajátos területének - népszerűsítése is. Előadások, cikkek, tudományos publikációk mellett, kiállításokat szerveztek, sőt az egyetemi oktatásban is szerepet vállaltak.

A mostani kiadvány szinte összegzésként, háttér anyagként, a korábbi azonos című kiállítás és tematikus térkép folytatásaként a legjelentősebb magyarországi kertek tömör bemutatására vállalkozik. Tájékoztatásként a bevezetőben tisztázzuk a legfontosabb szakmai fogalmakat, a kertépítészet, történeti kert jelentését, a magyar kerttörténeti stíluskorszakok jellemzőit. Ezek után az országot öt nagy földrajzi területre osztva mutatjuk be a kerteket. A válogatást a már hosszabb ideje alkalmazott kerttörténeti listákból állítottuk össze, több mint 150 objektumot kiemelve. Biztos vannak olyan parkok, amelyek legalább ilyen jelentősek, mint amiket bemutatunk, mégis kimaradtak könyvünkből. Teljességre nem törekedtünk, inkább azt szerettük volna, hogy mindenféle kert szerepeljen: a kastélykertektől kezdve a kolostorkerteken keresztül a városi közparkokig. Nagyon tömör történeti ismertetők, leírások, és az érdeklődést felkeltő régi térképek, archív képeslapok, korabeli ábrázolások, mai fotók, és a tájékozódást segítő adatok szolgálják a kertek megismerését. Természetesen a jelentősebb kerteket kicsit bővebben tárgyaljuk. Az ismertetéshez a legfontosabb forrásanyagokat használtuk fel, amelyeket a legjelentősebb műemléki adatbázisokkal, korábbi munkáinkkal egészítettük ki. A borító belsejében ún. „vaktérképeken” feltüntettük a bemutatott kerteket, a könyv végén pedig rövid, angol nyelvű összefoglaló is szerepel.

A könyv szakmai hátterét a szerkesztő több évtizedes kertépítészeti és műemléki múltja, a vele együttműködő, dolgozó műemlékes kertépítész kollégák korábbi áldozatos tevékenysége (OMF, OMvH, ÁMRK Táj- és Kertépítészeti Osztálya), az így létrejött kerttörténeti adatbázis és a fiatal társszerzők hasonló műemlékes elkötelezettsége adja. A könyv megjelenését az NKA, valamint a Civertan Bt. támogatta.

A könyv használatát nagyban segíti az a 2007-ben megjelentetett tematikus térkép, amelyet a Károlyi József Alapítvány, a Cartographia Kft. az ÁMRK-val (MNM-NÖK elődje) közösen hozott létre.

A könyv első bemutatója a „7.Európai Dísznövény és Kertművészeti Napok” keretében lesz (2011. június 3-5. Fehérvárcsurgó), dedikálással egybekötve, ahol a szerzők is jelen lesznek.

A könyv kiadói ára 2.600 Ft, terjesztése elsősorban a műemlékeknél, a Múzeum Shopokban, Litea könyvesboltban, és a szakmai könyvesboltokban várható.

dr. Szikra Éva tájépítész, a könyv szerkesztője

A szerzők bemutatása:

dr. Szikra Éva
Táj- és kertépítész, kerttörténész, műemlékvédelmi szakmérnök. Évtizedek óta a történeti kertek védelmének megszervezésével foglalkozik. Jelentős kerthelyreállítások kutatása, tervezése fűződik a nevéhez. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal munkatársa kerttörténeti szakreferensként.

Remeczki Rita
Tájépítész, település szociológus. Magántervezőként elsősorban műemléki környezetek tervezésével foglalkozik.

Farkas Ágota
Tájépítész, a BCE Kertépítészeti Műemlékvédelem Szakirányon végzett, az MNM-NÖK tájépítész munkatársa.

Forrás: epiteszforum.hu