Az üvegbeton után újabb hazai találmánynak örülhetnek az építkezők: a téglakő a korábbi téglafajtáknál nagyobb kopás- és fagyásállósággal rendelkezik, és az élettartama is hosszabb.

A régi, patinás bontott tégla kedvelt anyaga a teraszoknak, kerteknek, sőt, a belső tereknek. Nem véletlenül: a sokat látott anyag szinte az ember kezéhez simul, a szívét melengeti, s jólesik a szemnek. A téglakővel hasonló hatást érhetünk el, mint az antikolt felületű járólapokkal, térburkoló kövekkel.

A téglakő anyagában beton, tehát nem égetett agyag, viszont általunk újra "kitalálva" a dédszüleink korabeli égetett agyagtéglát idézi - mondja Barabás Árpád, az antik jellegű téglakő kifejlesztője. Ez - hosszas kísérletezés eredményeként - színében, de még csorbulásaiban is úgy néz ki, mint egy százéves bontott tégla.

A patinás kinézetet a legmodernebb technika biztosítja: az elkészült téglakő 17 nap várakozás után kerül az antikolóba, ebbe a hatalmas, lassan forgó, 6 méter hosszú dobba, ahol a téglakövek egymásnak csattannak, koptatják, dörzsölik egymás sarkait, éleit. A téglakő felszíne így a békebeli téglákra jellemző változatosságot mutat, s - ahogy a régi mestereknél - itt sem találunk két egyformát. Antikolás közben a téglakőnek nemcsak össze kell karcolódnia, de az éleknek, sarkoknak is le kell pattogniuk, gömbölyödniük.

Mivel a tégalakő az antikoláskor kemény küzdelmet él meg, karcolódása, töredezése közben finom por lepi el felszínét, így a lerakott burkolat színét "elő kell hívni", akár a régi fényképeket. Csak 3-4 kiadós eső, vagy kitartó locsolás után tűnik elő a vágyott igazi, élénk téglaszín.

A teljesen újragondolt gyártástechnológia a megszokott árszint felét, harmadát teszi lehetővé, ezért nem olyan elrugaszkodott gondolat, hogy az aszfalt helyett utcákat, járófelületeket is burkoljanak vele.

Forrás: http://www.gyor.ingatlan.hu
http://www.teglako.hu
http://www.veszprembeton.hu

Íme, egy londoni előkert, amely ékesen bizonyítja, hogy nem kell lemondani a kertről az autó javára... Nem biztos, hogy a legolcsóbb megoldás, de határozottan ötletes.
A Wőhr német cég oldalán "parklift" néven találhatunk rá az autó-eltüntető megoldásra. Akár 6 autó is elsüllyeszthető ilyen módszerrel.
(Figyelemre méltó a fűvel beültetett farönk kerítés is!)

Forrás: http://www.thedesignblog.org

Itt található a technikai megoldás: http://www.woehr.de

A kaliforniai Costa Mesa-ban található, két felhőkarcoló és egy parkolóház között megbújó parkot Isamu Noguchi, a híres (félig japán származású) amerikai szobrász tervezte 1980-ban. A parkban megjelennek Kalifornia különböző tájegységei a japán kertekre jellemző szerkesztésben, az ellentétek: természetes és megformált tárgyak, dombok és sík terep, vizes és száraz területek stb. egymás mellé helyezésével. A park sikeresen idézi fel Kalifornia sok természetes tájképét valóságosan és jelképes értelemben is.

Megjelennek a parkban Kalifornia szélsőséges természeti környezetei: a forró és száraz sivatagok (ezt a kővel burkolt területek - kiszáradt, megrepedezett föld - jelképezik), a nedves rétek és a fenyvesek is. Az egyik domb a "Sivatag" nevet kapta, a növényzete kaktuszokból és szukkulensekből áll (bár nem mindegyik honos itt). Ezzel a területtel szemben kapott helyet az "Erdei Séta" nevű fenyőliget.

A víz a legmeghatározóbb eleme a kertnek, a "kaliforniai álom" forrását szimbolizálja. A legkülönbözőbb módokon jelenik meg, pl. szoborként, mint az "Energia Szökőkútja", vagy a kertet kettészelő patak formájában, amely a "Forrás"-t összeköti a "Felhasználás"-sal. A jelképek ugyanúgy igazak az emberi társadalmak többségére mint Kaliforniára: a víz jelenti az élet alapját, formálja, alakítja tájainkat, gondoskodik a bő termésről, ellátja városainkat, politikai, környezetvédelmi és valóságos csaták helyszíne.

A víz egy magas, ék alakú oszlopból ("A Víz Forrása") folyik ki, amely a hegyláncokat jelképezi, és végül egy csiszolt felületű gránit piramisban ("A Víz Felhasználása") nyelődik el, amely a víz végső elfogyasztását jelképezi: hasonlóan a közeli óceánban levő víz körforgásához.

Az "Energia Szökőkútja" szimbolizálja Kalifornia természeti csodáinak és népének életerejét.
Egy zöld dombocska, tetején egy nagy, csiszolt gránit tömbbel ("A Föld Felhasználása") azt jelképezi, ahogy uraljuk a Földet: egy ember alkotta tárgy "rátelepedik" a tájra, a természeti környezetre.

"A Limabab Szelleme" , egy természetes sziklákból rakott emlékmű tiszteleg azok előtt, akik valaha itt földet műveltek, és most a földjeiket a toronyházak foglalták el.

Forrás: http://www.landliving.com

További fotók a parkról:http://www.oclandscape.com

Pedreres de s'Hostal egy felhagyott kőfejtő Minorca szigetén, Spanyolországban. 1994-ben bányásztak itt utoljára követ. Attól kezdve ezt az ipari tájat egy non-profit szervezet, a Lithica fáradságos munkával ipartörténeti parkká alakítgatta. Bár a munka még nincs kész, a kőfejtő már most magával ragadja az embert.

Belépéskor bele kell vetnünk magunkat a mélységbe, rálépve egy lejtőre, amely által akár el is merülhetünk az ősi mítoszokban. A bánya központi udvarának aljára leérkezve, az egybefüggő kőfalak rengetege által körbevéve jelentéktelen atommá zsugorodunk össze. A falak gépek által bemetszett mintázata és egy elképesztő méretű lépcsőház hangulata tovább fokozza ezt a látomást. Az arányok nyomasztóak, szédítőek.

Amikor már tisztába kerültünk a helyzetünkkel, felfedezhetjük az elénk táruló, szögletes bevágásokból álló, kanyonszerű labirintust. Felnézve valószerűtlenül egyenes falak peremei által körbevéve csillog az örökké kék mediterrán égbolt, mint egy idetévedt James Turrel felhőkarcoló tornya.
Ezen a helyen eltévedünk mi is, még az idő is megreked a sötét hasadékok mélyén. Vagy talán kifejezőbb lenne, ha azt mondanánk: az idő itt konzerválódott? Századok vésték és csiszolták, a talaj fokozatosan kimosódott sziklatömböket sodorva magával: mindez leolvasható a sziklák felszínéről. Még a kitermelés eszközei is itt maradtak, hogy a szabad ég alatt tovább rozsdásodjanak és korhadjanak, mint például egy fűrészgép vagy egy darab vasúti sín.

Hogy az elveszettség érzése tovább növekedjen bennünk, egy középkori kolostorkertet is kialakítottak: a kerengő falait a szédítő magasságú sziklák képezik. Valójában most egy ásatás során előkerült középkori város romjai között sétálunk, amelyet betemetett a vulkáni hamu, mint Pompejit, aztán megkövült, és most helyreállítják a maradványait? Vagy ez az egész táj egy kísérlet eredménye, amely utánozni próbálta Kappadókia föld alatti városait és Petra kőbe faragott romjait, de sikertelenül, és ez az oka, hogy régen elfeledték? A Természet mindenesetre most mindenfelé szorgalmasan hódítja vissza a tőle elvett területeket. Ha elég hosszú ideig időzöl itt, talán te magad is, a területhez hasonlóan beleolvadsz majd a tájba.

A kőfejtő nem csupán egy szabadtéri történeti múzeum, amelyben a megtalált tárgyakat kiállítják, hanem arborétum, amely a környező táj őshonos növényzetét mutatja be. A követ fejtő munkások hagyományai nyomán, akik gyümölcsöt és zöldséget termesztettek a felhagyott bányaudvarokban, minden udvaron seregnyi különböző növénytársulás kapott helyet. Van itt gyümölcsöskert, bozótos, cserjés terület, olajfákkal és illatos fűszernövényekkel benőtt udvar is. Az egyik bányaudvarban tavacskát alakítottak ki, amely a Minorcán megtalálható édesvízi területek őshonos növényzetét mutatja be.

Pedreres de s'Hostal a világon bárhol a közösségi összefogás és a szakszerű tájrehabilitáció követendő példája lehet.

Forrás: http://pruned.blogspot.com/2009/02/pedreres-de-s.html

Még több információ és képek itt találhatók:
http://lithica.es

Megjelent: Pro - Print Könyvkiadó, 2008.

"Az ember és a természet együtthatásában megformálódott élő, eleven organizmus, amely folyamatos változásban, alakulásban létezik. A táj olyan arckép, amelynek folytonosan változó vonásait az emberi kéz formálta természet adja. Az örökös változás pillanatnyi képei az egyes korok embereinek gondolkodását tükrözi. A tájkép tükör, amelyben az ember megpillanthatja önmagát, cselekedeteit, mulasztásait. A kert pedig -mondhatjuk- a táj esszenciája. Filozófiai mű, amelyben a teremtő erőt és az ember alkotókészségével ragadja meg, önjellemző jellé formálja. Az emberi tájteremtés, kertalkotás ebben az értelemben alkímia - látszólag egymással ellentétes irányú, egymásba ható folyamat. Az ember és a természet találkozása, amely során mindkettő átalakul és magasabb minőséggé formálódik." (részlet az előszóból)

Megjelent: Helikon, 2008.

A könyv hiánypótló munka, a magyar barokk kerttörténet első átfogó korpusza, jelesül a 18. századi magyar kertművészetet tekinti át. A török hódoltság és a felvilágosodás áramlatai közötti jelentős korszakot tárgyalja, amely egybeesik az ország gazdasági megerősödésével. A témához kapcsolódó utolsó kutatások fél évszázadnál is idősebbek, és azokat is számos tekintetben felülírta a mai művészet- és történelemszemlélet. A kötet célja tehát, hogy bemutassa Magyarország 18. századi kertművészetét, az elsősorban a kastélyokhoz kapcsolódó díszkerti alkotásokat éppúgy, mint a hasonlóképpen barokk szabályossággal és művészi igénnyel elkészített vadas- és haszonkerteket is.

A kerteket típusok szerint tárgyalja, és az összes fellelhető kerti elemet áttekinti és magyarázza. Két nagy egysége, az átfogóbb, témáját a nagy európai egységben vizsgáló bevezető tanulmány és a konkrét kerttervek ismertetéséből, elemzéséből álló úgynevezett katalógus.

Fontos mű nem csupán a tájépítészet szakembereinek, az építészettörténet, művelődéstörténet, agrártörténet szakembereinek, hanem a gyakorlati műemlékvédelemben tevékenykedőknek is.

A szerző táj- és kertépítész mérnök, műemléki szakmérnök. Kezdeményezésére alakult meg a budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészi Karán a Kertépítészeti Műemlékvédelem Szakirány, amelynek vezetője és több tárgyának oktatója.

Iránytű útkeresőknek
Megjelent: Ökotárs Alapítvány, 2005.

Letölthető innen: zoldut.pdf

Magyarország növényeinek összefogó adatbázis, amely segít a növénymeghatározásban, a növényekkel kapcsolatos információk begyűjtésében. Ezen kívül hasznos információkat nyújt nemzeti parkjainkról, természetvédelmi területeinkről, segítségével megismerhetjük a hazai arborétumokat, botanikus kerteket, sok-sok képpel illusztrálva. A folyamatosan bővülő adatbázis jelenleg több mint 18000 növényfaj adatait tartalmazza.