A 60.000m2-es területen fekvő Hirschstetteni Kertészetet 1952-ben alapították. Feladata mindig a város zöldfelületeinek díszítése, és az ehhez szükséges növényanyag (főleg egy- és kétnyári virágok) biztosítása volt. (Jelenleg 6000 m2 fóliasátor alatt végzik ezt a munkát.) A növények termesztése mellett az itt dolgozó munkatársak a lakosság információs- és tanácsadó szolgáltatásában is részt vesznek. A kertészet egy része 2001. óta a nagyközönség számára is látogatható. Ekkor alakították ki, és máig fejlesztik, változtatják a különböző bemutatókerteket, és ekkor változtatták a kertet igazi ökológiai bemutatókertté.

A világhíres impresszionista festő kertje a turistalátványosság mellett igazi szakmai csemegének is minősül. A kertet a festő saját maga alakította ki úgy, hogy az ne csak egy egyszerű kert legyen, hanem a fényekben, színekben gazdag kert festményei alapjául is szolgáljon. Képeinek jelentős részét itt készítette, melyek közül a tavirózsa sorozata, illetve a japán hídról készült képei talán a legismertebbek. A kertet 1977-80-ig állították helyre, és nyitották meg a nyilvánosság előtt.

Mit kezdhet az ember, egyáltalán kezdhet-e valamit egy olyan kerttel, mely nem is kert, hanem egy régi polgári ház udvara? Olyan tér, melynek egyik fele burkolt, a másik pedig egy födémen található. Lehet-e ilyen feltételek mellett igazi kertet kialakítani? A látszólag megoldhatatlannak tűnő feladatra létezik megoldás!

Villandry azon kevés Loire menti épületek közé tartozik, mely nem magáról az épületről, hanem kertjéről lett világhírű, melyet „Franciaország kertje”-ként is emlegetnek, és amely a francia nemzeti kulturális örökség egyik ékköve.

A kert már abban a tekintetben is különleges, hogy modern, kortárs kertépítészeti alkotásként az óváros ölelésében helyezkedik el, hidat alkotva az ősi és modern, saját magunk és a történelmünk között. Megmutatja, hogy az ember a különböző korokban hogyan alakította az őt körülvevő természetet, a kertben járva egyfajta kerttörténeti utazást élhetünk át. Elnevezése – “a képzelet kertjei” – utal arra, hogy több, egymás mellett létrehozott kisebb kertből áll, amelyek mindegyike más-más érzékszervünkre van hatással. Képzeletbeli, belső utazásra invitál bennünket az érzékszerveinken és érzéseinken keresztül.

Magyarország egyetlen teljes egészében helyreállítható kastélyparkja nyílik majd meg három év múlva a Helikon kastély mögött. A kellő atmoszféra eléréséhez kész erdőt vesznek a keszthelyiek.

2008-ban készült interjú az azóta Ybl-díjas Török Péter táj- és környezetépítésszel a magyar kertépítészet egyetemes kultúrában betöltött szerepéről, múltjáról, jelenéről és lehetséges jövőjéről.

Fehérvárcsurgó hovatovább nem csupán arról nevezetes települése Fejér megyének, hogy itt látta meg a napvilágot Amerigo Tot, világhírű szobrászművész, hanem arról is, hogy itt újul meg és teljesít kulturális szolgálatot a Károlyi-kastély.

Mőcsényi professzor, akinek keze alól, szakmai és erkölcsi útmutatásai alapján tájépítészek százai kerültek ki, a tájrendezés tudományának hazai megteremtője, oktatója és első művelője idén 90 éves.
Ez alkalomból a MTV2 Záróra c. műsorában Veiszer Alinda vendége volt.

Mára elmúlni látszanak azok az idők, amikor a kőkerítést drága vegyszeráradattal próbáljuk megszabadítani az anonim művészek alkotásaitól. A graffiti a városi kerteket körülvevő falak állandó elemévé vált. 2009-re pedig egyenesen divatirányzattá nőtte ki magát: A street art megjelent, mint a kertművészet egyik kelléke.