A fűzépítés az építészet egyik legősibb formája, anyagát magából a természetből veszi. Manapság megint kezdik felfedezni ezt a hagyományos, természetközeli építési módot.

Az ásványvíz források több ezer éve szakadatlanul árasztják Föld Anyánk mélyéből a gyógyító vizeket. A helyi közösségek hosszú időkön át ismerték és használták őket, a XIX. század fordulójának fürdőkultúrája széles körben is felhívta a figyelmet rájuk. Mindennek ellenére az elmúlt évtizedekben a feledés homályába merültek ezen élő kincsek. A természet lassan körülölelte őket és az ember által létesített környezet a természet rendje szerint megváltozott...

Kert madárdal nélkül? Elképzelhetetlen, igaz? Napjainkban, amikor a növényeket és az állatokat egyre több élőhelyről szorítjuk ki, fajok kerülnek a kihalás küszöbére, nagyon sok ember felteszi a kérdést: mit tehetnék én ?

A fürdők éppúgy átélték az emberi történelem viharait, mint e táj és lakói A székelyföldi gyógyvizek hasznosításának történetében két irányzatot különböztethetünk meg. Egy részük kisebb kiépültséggel megmaradt természet közeli állapotában, amelyet elsősorban a helyi, környékbeli lakosság használt, másik részükre komoly gyógyüdülő kultúra telepedett...

Kairó látványosságait látogatva a Citadella egyik ablakából egyszercsak feltűnik egy szép nagy zöld folt a távolban - a nagy kőrengeteg közepén. A májusi „35 fok árnyékban” típusú kirándulás miatt megviselt turista egyetlen vágya: oda el kell jutni minél hamarabb!

2003-ban (Játszókút) és 2004-ben (Játszópatak) a Moholy-Nagy László Formatervezési Ösztöndíj keretén belül, vízzel kapcsolatos játékok tervezésével foglalkoztam. Így született a játszópatak...