A Duna partján álló irodaházak és a Nemzeti Színház mellett meghúzódó 2 ha-os park a volt expo területen, régi vasúti pályák helyén épült.

A terület érdekessége, hogy szervesen kapcsolódik a környező irodaházakhoz, a Nemzeti Színházhoz, és közvetve a MÜPA-hoz. Ebből a kettősségből következően, a közparkokra jellemző funkcionalitáson túlmenően, az intézménykertek igényeit is ki kell szolgálnia a területnek. A park további érdekessége, hogy a kapcsolódó területeken más-más tájépítész tervező dolgozott, viszont a szomszédos parkrészletek egymásba folyva mégiscsak egy vonulatot képeznek. A két ütemben végigvitt gondolat - a Duna lágy hullámai terepplasztikákon keresztül jelenik meg a zöldfelületen -, végül teljes értelmet nyert.

A csákvári Esterházy-kastély a 18. század végi kastélyépítészet egyik legnagyszerűbb alkotása és kertje a magyar korai kertépítészet vitathatatlanul különleges értéke, műemlék.

A konceptuális kertekre jellemző sajátosság, hogy valamely forma, vagy motívum tartalmi töltetet is kap, amely ha úgy tetszik, „kiolvasható” a kert elemeinek megnyilvánulásaiból. A tartalom és a forma itt a kettősségében megmutatkozó emberi agy és az általa létrehozott technika megjelenítésével körvonalazódik. Az agy átvitt értelemben a számítógép központi irányító része is: ennek megfelelően a kert elemeinek „antropo- és technomorf” megnyilványulásai töltik meg konceptualitással a kertet – mindezt olyan indirekt módon, hogy a kertben tartózkodónak nem kell feltétlenül ennek tudatában lennie, elég, ha pusztán fizikailag élvezi a helyszín békességét, vagy éppen a mozgalmasságát.

Dunakeszi a főváros közelsége és jó közlekedési kapcsolatainak köszönhetően lendületesen fejlődő település. A város központja azonban építészetileg szegényes képet mutat, kertépítészetileg csaknem értékelhetetlen. A beépítetlen területek nem töltik be köztér funkciójukat, csak parkolóként működnek, az épületek nagy része anyagában elavult, bontásra érdemes, városi hangulatot nem sugároz.

A terület urbanisztikai értékének javítása érdekében...

Az Erzsébet téri park rekonstrukciós tervei röviddel a „Gödör-park” átadása után, 2002-ben készültek. A kivitelezés akkor – több okból kifolyólag – elmaradt. Időközben elkészült a volt autóbusz-pályaudvar felújítása – igaz a környezete nélkül – és vészesen leromlott a Gödör zöldfelületeinek állapota…

A jelenleg megépült tér, amely inkább utca, vagy kereszteződés a leendő Fő tér fele, térfalai még csak az egyik oldalon készültek el. Otthonos, kisvárosias teret szerettünk volna létrehozni a legkevésbé sem városiasan struktúrált, de annál inkább városiasan gondolkodó településen...

A Dunára lejtő domboldalon álló kúria és kertjének felújításár 2005-6-ban került sor. A kertről nem maradt fenn terv, csak néhány fotó a XX. század elejéről, sajnos a több évtizedes állami gazdasági hasznosítás nagyrészt elpusztította a burkolatokat, építményeket és a növényállományt is...

Máriássy-ház kertje, mélygarázs fölé, de terepszinbe tervezett kert, amely az új irodaházhoz és a régi borjuvásárcsarnok épületéhez is igazodik.

A három telek összeolvadásádól létreehozott új kertben igyekeztem megtartani a régi telekosztásból eredő finom szintkülömbségeket és önálló térrendszert...

A könyörtelenül megvalósuló pályázat esete. A vállalkozói adományokból finanszírozott szökőkút megépítése dominó elv szerűen áthullámzott a tér teljes rekonstrukciójára. Az önkormányzat ütemezetten valósítja meg a nem kis feladatot, a legközelebbi átadási ütem 2006. szeptember 30...