Nem emlékszem már a részletekre, hogyan, mi módon lettem a tó körüli terület tervezőjévé, kivitelezés-irányítójává. A XI. kerület akkori tanácselnöke, Galambos Dezső elhatározta, hogy a hatáskörébe tartozó közigazgatási terület „szemétdombjait” felszámolja, és gondozott kerteket létesít helyükön. Mivel erre pénz nem volt, maradt a „társadalmi munka”.

Az irodaház Budapesten, a Váci út 76. alatt található, a Váci út-Pulszky u.-Visegrádi u.-Dráva u. által körbezárt területen. A városi tömb méretű ingatlanfejlesztés részeként egységes szemlélettel alakultak újjá a különféle tulajdonú és eltérő használatú szabad terek.

A budai királyi kertek együttese a magyarországi kertművészet történetének talán legsokoldalúbb alkotása. Az ostromok, majd az 1945 után ideológiai alapon történt tudatos elpusztítása ellenére ma is részben helyreállítható–rekonstruálható.

A Szabadság tér története Komárom város történetével szorosan összefügg. A trianoni döntés következtében a folyó két partján elterülő város kettészakadt. Az 1950-es évekig a teret a nyitottság, átláthatóság jellemezte, amely a betelepített fás növényzet kifejlődésével elveszítette karakterét. Az átalakítás célja, hogy Komárom város főtere a meghatározó építészeti arculathoz méltó módon, komplex szemléletmóddal kerüljön felújításra, adjon teret a mai kor összes felmerülő igényére.

A játszótér a Margitsziget északi részén, az Árpád-híd tövében épült egy régi, elbontott játszótér helyén. A tervezett játszótér az első ütemét jelenti egy nagyobb, összetettebb játszótérnek. A főváros a területen egy különleges, ökologikus gondolkozású játszóteret kíván létrehozni.
Szabványoknak megfelelő játékok és speciális, környezettudatosságra nevelő eszközök telepítésével, fenntartható környezet kialakításával (napenergia használata, vízgazdálkodás) és a meglévő faállomány megőrzésével készült az új játszóhely.

Van Budapesten egy tér, ami abszolút centrális elhelyezkedése ellenére évtizedek óta periféria. „Tér” helyett persze jogosabb lenne a „térség” kifejezést használni, hiszen a Március 15. térnek semmiféle olyan attribútuma nincsen, ami miatt városi térként működne, hiába terül el az Erzsébet-híd pesti lábánál. Nem szegélyezik nagy közönségforgalmú helyek, nem torkollanak bele nyüzsgő városi utcák, még az egyszál Váci utca is egy háztömbnyire húz el – a szó szoros értelmében – a háta mögött.

Az alsóvárosi templom és kolostor Szeged egyik igen jelentős történelmi múltra visszatekintő emléke. Környezetének alakítása több mint kulturált környezet létrehozása.

Példaértékű közterület felújításnak lehet tanúja, aki Nagykovácsiban jár. A nagyközség Önkormányzata és a Wienerberger Téglaipari Zrt. által kiírt, a Tisza István tér kialakítására meghirdetett Terca köztérépítészeti hallgatói ötletpályázaton győztes terv alapján az engedélyezési tervek készítésével a Budapesti Corvinus Egyetem Kert- és Szabadtértervezési Tanszékét bízták meg. A koncepció formálásakor, a kivitelezés során, még a legapróbb részletekben is messzemenőkig figyelembe vették a település lakóinak igényét.

Az "Országbíró lakótelep és sétány közterületeinek megújítása" program az AngyalZÖLD Zöldhálózati Stratégia részét képezi. Az AngyalZÖLD a főváros XIII. kerületének (Angyalföldnek) a zöldhálózat fejlesztési és fenntartási stratégiája.

A 2009-ben átadott Eiffel Tér Irodaház együtt épült az előtte kialakult városi térrel. A tér az irodaházzal szerves egységet képezve, elsősorban annak közösségi funkcióit egészíti ki, de mint önálló városi elem is működik.