Illyés Zsuzsanna - Borjúvásárcsarnok - Budapest, Máriássy-ház (Borjúvásárcsarnok)

A kertet tervezők,
építők lapja

Címlap Beköszöntő Kapcsolat
Hír Pályázat Esemény Hírek
Magánkertek Közterek Tájak Munkák
Kert Köztér Táj Cikkek téma szerint Cikkek
Linkek, Ajánló Ajánló
Tervezők Szerzők Adatok

Köztér

warning: Creating default object from empty value in /home/emelahu/public_html/_zoldmuves/modules/taxonomy/taxonomy.pages.inc on line 33.

A hajósi érseki kastély a Dél-Alföld legnagyobb barokk kastélya, a térség egyik legrégebbi világi műemléke. Művészettörténeti, kultúrtörténeti szempontból is jelentős épületegyüttes, és Magyarország első teljesen helyreállított barokk kertjével dicsekedhet.

Sok viszontagságon ment keresztül Budapest belvárosának minden bizonnyal legrégibb, beépítetlenül megmaradt közparkja, a Károlyi-kert.

A Pyrus calleryana ’Chanticleer’ (kínai díszkörte) nemrégiben még csak egy kertépítészeti kuriózum volt Magyarországon. Neve pusztán a vájt fülűekben keltett némi izgalmat, de mivel magyarországi szaporítása nem volt megoldott, ezért csak nevesebb nyugat-európai faiskolákból lehetett beszerezni. A közelmúlt budapesti közterület-felújításai nyomán új korszak nyílt a fajta életében.

A Kittenberger család 25 éve folyamatosan tervezi és alakítja a 2,2 ha-os, élménykertnek nevezett témagyűjteményt. Mintakerteknek is hívhatnánk, de ennél jóval többet akar nyújtani, és többet is nyújt az Ausztria szerte ismert, több mint 30 különböző egységet magába foglaló kert.

Bécs elmúlt 35 évének legnagyobb közparkját, a Rudolf Bednar parkot 2008-ban adták át.
Az egykori Nordbahnhof 75 ha-os területén épül a II. kerület új városrésze, ahol a végleges elképzelések szerint több mint 20.000 ember fog élni és dolgozni. A fejlesztési koncepció alapján 2025-ben nyeri el a terület végleges formáját. Ezen fejlesztés részét képezi a Rudolf Bednar park, amely összesen 3,1 ha-nyi kiterjedésű.

2010. májusában a FUGA (Budapesti Építészeti Központ) adott helyet annak - az eddigi legnagyobb és legátfogóbb - magyar tájépítészeti kiállításnak, amely 44 hazai tájépítészeti alkotócsoport elmúlt évtizedben megvalósult munkáit mutatta be. A kiállítást a MÉK (Magyar Építész Kamara) Táj- és Kertépítészeti Tagozata rendezte, fővédnöke Dr. Mőcsényi Mihály professor emeritus, az MTA rendes tagja, kurátora Bardóczi Sándor tájépítész mérnök volt.

Játszani csak komolyan szabad, és ezt most is bebizonyították a Budapesti Corvinus Egyetem MSc-s tájépítész diákjai, akik közül tizennyolcan a „Játszóterek és környezetük tervezése” című C tárgy félévzáró órájára a szó legszorosabb értelmében mézeskalács játszóteret sütöttek ki. A műhelymunkát vezető Balogh Péter István PhD, és Sándor Tamás felkért gyakorlatvezető előtt a készen hozott kalácsokból kelt életre mintegy 20 perces közös ötletelés során a játszótéri térstruktúra, amely végül a Jancsi és Juliska Játszótér nevet kapta.

A 60.000m2-es területen fekvő Hirschstetteni Kertészetet 1952-ben alapították. Feladata mindig a város zöldfelületeinek díszítése, és az ehhez szükséges növényanyag (főleg egy- és kétnyári virágok) biztosítása volt. (Jelenleg 6000 m2 fóliasátor alatt végzik ezt a munkát.) A növények termesztése mellett az itt dolgozó munkatársak a lakosság információs- és tanácsadó szolgáltatásában is részt vesznek. A kertészet egy része 2001. óta a nagyközönség számára is látogatható. Ekkor alakították ki, és máig fejlesztik, változtatják a különböző bemutatókerteket, és ekkor változtatták a kertet igazi ökológiai bemutatókertté.

A kert már abban a tekintetben is különleges, hogy modern, kortárs kertépítészeti alkotásként az óváros ölelésében helyezkedik el, hidat alkotva az ősi és modern, saját magunk és a történelmünk között. Megmutatja, hogy az ember a különböző korokban hogyan alakította az őt körülvevő természetet, a kertben járva egyfajta kerttörténeti utazást élhetünk át. Elnevezése – “a képzelet kertjei” – utal arra, hogy több, egymás mellett létrehozott kisebb kertből áll, amelyek mindegyike más-más érzékszervünkre van hatással. Képzeletbeli, belső utazásra invitál bennünket az érzékszerveinken és érzéseinken keresztül.

A Margitszigettel világörökségi címre pályázik hazánk fővárosa, noha egyes zárványterületeinek (szabadtéri színpad, HM teniszpályák, Sirály Csónakház, Casino, Palatinus) leromlottsága és tulajdonjogi tisztázatlansága évtizedek óta akadályozza a park megújulását. A szezonális használattal összefüggő terhelés oly mértékben megugrott az utóbbi évtizedben, hogy az már a fenntarthatóságot veszélyezteti.

Az oldal 2012. április 1-én időlegesen bezárt, ezért bizonytalan ideig nem kerül feltöltésre friss tartalom.
Addig is látogasson el a http://tajepiteszek.hu oldalra

Támogatóink

Belépés

Navigáció

Online felhasználók

Jelenleg 0 felhasználó és 12 vendég van a webhelyen.
Minden jog fenntartva - all rights reserved (c) ZöldMűves, 2006-2009
HU ISSN 1788-3237
Rendszer: Drupal
Google Pagerank, SEO tools