2010. májusában a FUGA (Budapesti Építészeti Központ) adott helyet annak - az eddigi legnagyobb és legátfogóbb - magyar tájépítészeti kiállításnak, amely 44 hazai tájépítészeti alkotócsoport elmúlt évtizedben megvalósult munkáit mutatta be. A kiállítást a MÉK (Magyar Építész Kamara) Táj- és Kertépítészeti Tagozata rendezte, fővédnöke Dr. Mőcsényi Mihály professor emeritus, az MTA rendes tagja, kurátora Bardóczi Sándor tájépítész mérnök volt.

"Mi a tájépítészet? Kik azok a tájépítészek és mit csinálnak?

Valószínűleg igen kevesen tudnak ma Magyarországon erre a kérdésre válaszolni. A sokaknak üzenünk: most megtudhatják. Mert elmondjuk. 1968-ban, amikor Arthur C. Clark és Stanley Kubrick létrehozta az azóta kultikussá vált 2001: Űrodüsszeia című filmet, az alkotópáros egy dialógus nélküli, ám igen plasztikus, feszült jelenetben ábrázolta, hogyan viszonyult az előember a földönkívüliek Monolitjához. Első félelme után már igazgatottan tudva, érezve, hogy ez valami intelligens dolog. Ám egyelőre nem tudta azt hova tenni.

Valahogy így van a tájépítészettel a hazai közélet is. Furcsa, misztikus lények vagyunk a legtöbb ember számára. Most rádiójelet adunk ki magunkból: hátha valaki dekódolja. Az elmúlt 10 évben, a mi saját trójai háborúink után, igen sokat hánykolódtunk szkülláink és kharübdiszeink között. Érdekes, küzdelmes, tanulságokban bővelkedő és nehéz szakmai kalandokat éltünk át. Most, hogy megpihenünk kicsit Ithakánkban újra: elmesélnénk kalandjaikat. Te kíváncsi vagy rá?

A hazai tájépítészet az elmúlt tíz év során nagy utat tett meg: megvalósult munkái, művészeti koncepciói, távlatos víziói nyomán integrálódni látszik az épített környezet alakításáért felelősséget érző és azt tevékenyen művelő mérnöki szakmák nagy családjába, közelebbi rokoni kapcsolatokat alakított ki az építészettel. A társadalmi közeg is változott, a környezetminőség kérdései a felszínre kerültek. Az új-régi társadalmi igények a természet közelebb hozására, szabad tereink humanizálására, a környezettudatosabb térségi fejlesztésekre teret nyitott a szakmának a kibontakozásra, és komoly eredmények születtek."

(Részlet Bardóczi Sándor cikkéből, amely az epiteszforum.hu oldalon jelent meg 2010. áprilisában)

A tájépítészet valóban nagy utat járt be az elmúlt egy-(két)évtizedben. Az egyetemi képzés önállósodott, új szakokkal bővült, a szakma ismertsége, elfogadottsága a társadalom és a többi mérnök szakma által is kialakulóban van. Köszönhető ez többek között annak a 44 tájépítész mérnökcsapatnak is, akik a kiállításon szerepeltek munkáikkal. Megtalálható köztük szökőkút tervétől a tetőkerteken át a regionális projektekig, sőt, országos léptékű felmérésekig mindenféle léptékű tervtípus, elméleti koncepciók, pályázati tervanyagok és megvalósult munkák egyaránt. Sok közülük díjakban, elismerésekben is részesült.

Talán a nagyközönség által a leginkább ismertek: a budapesti Kossuth tér rendezésének győztes pályázata (S73 Kft.), a pécsi EKF szabadterei (S73, Lépték-Terv Kft.), a szigetközi probléma kezelésére tett javaslatok (Ökoplan Kft.), a Balaton Törvény és a budapesti agglomerációról szóló törvény megszületése (VÁTI,Pestterv), a fertődi és a gödöllői kastélykert újjáéledése (Műemlékek Nemzeti Gondnoksága, Tér-Team Kft., BCE Kert- és Szabadtértervezési Tanszék), a Millenáris Park életre hívása (Újirány Csoport), a Kopaszi Gát rehabilitációja (Garten Studio Kft.), Balatonfüred vízparti városrészének (Pagony Kft., Tilia Bt.) és Gyula belvárosának (Panda Pont Kft.) megújítása.

A 2010-Tájodüsszeia vándorkiállításként bejárta az egész országot, Budapest után Győrben, Debrecenben, Miskolcon, Pécsett, Székesfehérváron és Békéscsabán került bemutatásra .

A kiállított alkotásokból, tervekből és megvalósult munkákból néhány a ZöldMűves oldalán is látható lesz a közeljövőben.