Nem emlékszem már a részletekre, hogyan, mi módon lettem a tó körüli terület tervezőjévé, kivitelezés-irányítójává. A XI. kerület akkori tanácselnöke, Galambos Dezső elhatározta, hogy a hatáskörébe tartozó közigazgatási terület „szemétdombjait” felszámolja, és gondozott kerteket létesít helyükön. Mivel erre pénz nem volt, maradt a „társadalmi munka”.

Hollókő, ez az észak-magyarországi, a Cserhát szívében meghúzódó falu a műemléki-, természeti- és népművészeti hagyományainak különleges egységgé ötvöződött értékei alapján a világörökség kincse.

A Nagyszik a Hortobágyi Nemzeti Park legépebben maradt szikes tórendszere, amely Balmazújvárostól keletre, a várossal határosan terül el. A táj különlegességét az adja, hogy a sókban feldúsult szikes talajon, főleg az időszakosan vízzel borított évszakokban, egyedi, különösen gazdag élővilág alakult ki. Az egyedi életközösséget azonban jelentős mértékben veszélyeztette, hogy az 1960-as években lecsapolták a tórendszert, továbbá fokozatosan visszaszorult a legeltető állattartás, és ezzel együtt az értékeket jelentő növény- és állatvilág.

Az irodaház Budapesten, a Váci út 76. alatt található, a Váci út-Pulszky u.-Visegrádi u.-Dráva u. által körbezárt területen. A városi tömb méretű ingatlanfejlesztés részeként egységes szemlélettel alakultak újjá a különféle tulajdonú és eltérő használatú szabad terek.

A budai királyi kertek együttese a magyarországi kertművészet történetének talán legsokoldalúbb alkotása. Az ostromok, majd az 1945 után ideológiai alapon történt tudatos elpusztítása ellenére ma is részben helyreállítható–rekonstruálható.

A Szabadság tér története Komárom város történetével szorosan összefügg. A trianoni döntés következtében a folyó két partján elterülő város kettészakadt. Az 1950-es évekig a teret a nyitottság, átláthatóság jellemezte, amely a betelepített fás növényzet kifejlődésével elveszítette karakterét. Az átalakítás célja, hogy Komárom város főtere a meghatározó építészeti arculathoz méltó módon, komplex szemléletmóddal kerüljön felújításra, adjon teret a mai kor összes felmerülő igényére.

A 770m2-es telek Szombathely mellett, egy csendes falu új építésű családi házas övezetében fekszik. Az ide tervezett épület egyszintes, hosszan elnyúló, formabontó alaprajzú, mely a tulajdonosok kérésére sok bontott tégla felhasználásával készült. A telek fekvéséből és az épület elhelyezéséből adódóan a kert egésze az utcafronton található, mely sajátos helyzetet teremtett a tervezéskor.

Herczeg Mónika kertje 2011- ben a Szép kertek folyóirat pályázatán a zsűri különdíját érdemelte ki.

„Tanár néni! Jön valami piros!” – kiáltott fel egy hebrencsnek elkönyvelt kislány 2010. október 4-én a mászóka tetejéről, azon az ominózus „vörös hétfőn”, amelyet az ország történelméből immár lehetetlen kitörölni. Ekkor még nem sejtette: ez a mondat életmentő, és ezért a mondatért később majd miniszteri kitüntetésben részesül. A mászóka Devecser egykori várkertjében állt, közel az iskolához, a Torna-patakhoz, évszázados fák között.

A játszótér a Margitsziget északi részén, az Árpád-híd tövében épült egy régi, elbontott játszótér helyén. A tervezett játszótér az első ütemét jelenti egy nagyobb, összetettebb játszótérnek. A főváros a területen egy különleges, ökologikus gondolkozású játszóteret kíván létrehozni.
Szabványoknak megfelelő játékok és speciális, környezettudatosságra nevelő eszközök telepítésével, fenntartható környezet kialakításával (napenergia használata, vízgazdálkodás) és a meglévő faállomány megőrzésével készült az új játszóhely.

Van Budapesten egy tér, ami abszolút centrális elhelyezkedése ellenére évtizedek óta periféria. „Tér” helyett persze jogosabb lenne a „térség” kifejezést használni, hiszen a Március 15. térnek semmiféle olyan attribútuma nincsen, ami miatt városi térként működne, hiába terül el az Erzsébet-híd pesti lábánál. Nem szegélyezik nagy közönségforgalmú helyek, nem torkollanak bele nyüzsgő városi utcák, még az egyszál Váci utca is egy háztömbnyire húz el – a szó szoros értelmében – a háta mögött.