A hajósi érseki kastély a Dél-Alföld legnagyobb barokk kastélya, a térség egyik legrégebbi világi műemléke. Művészettörténeti, kultúrtörténeti szempontból is jelentős épületegyüttes, és Magyarország első teljesen helyreállított barokk kertjével dicsekedhet.

A növények főbb élettani szükségleteinek kielégítésével, a megfelelő fény-, levegő-, pára-, víz-, és tápanyagellátás biztosításával, valamint odafigyelő gondozással járulhatunk hozzá a növények egészséges fejlődéséhez. Ezen tényeket szem előtt tartva alkották meg a zöldfalgyártó cégek rendszereiket, melyek felépítése a növénytelepítés módszerében mutat főbb eltéréseket: moduláris rendszerű, ipari szövetbe ágyazott és egyedi felépítésű zöldfalakat különböztetünk meg egymástól.

Sok viszontagságon ment keresztül Budapest belvárosának minden bizonnyal legrégibb, beépítetlenül megmaradt közparkja, a Károlyi-kert.

A Pyrus calleryana ’Chanticleer’ (kínai díszkörte) nemrégiben még csak egy kertépítészeti kuriózum volt Magyarországon. Neve pusztán a vájt fülűekben keltett némi izgalmat, de mivel magyarországi szaporítása nem volt megoldott, ezért csak nevesebb nyugat-európai faiskolákból lehetett beszerezni. A közelmúlt budapesti közterület-felújításai nyomán új korszak nyílt a fajta életében.

A Kittenberger család 25 éve folyamatosan tervezi és alakítja a 2,2 ha-os, élménykertnek nevezett témagyűjteményt. Mintakerteknek is hívhatnánk, de ennél jóval többet akar nyújtani, és többet is nyújt az Ausztria szerte ismert, több mint 30 különböző egységet magába foglaló kert.

Bécs elmúlt 35 évének legnagyobb közparkját, a Rudolf Bednar parkot 2008-ban adták át.
Az egykori Nordbahnhof 75 ha-os területén épül a II. kerület új városrésze, ahol a végleges elképzelések szerint több mint 20.000 ember fog élni és dolgozni. A fejlesztési koncepció alapján 2025-ben nyeri el a terület végleges formáját. Ezen fejlesztés részét képezi a Rudolf Bednar park, amely összesen 3,1 ha-nyi kiterjedésű.

A Műemlékek Nemzeti Gondnoksága kezeli Magyarországon az állami kézből ki nem adható, szigorúan védett műemlékeket. Ezek egyike a fertődi Esterházy-kastély, Magyarország egyik legismertebb és legnagyobb kastélya, amelyet „Magyar Versailles"-nak is neveznek.

A 2009-ben aláírt „Eszterháza kulturális és turisztikai központ" uniós projekt I. ütemének előrehaladását nemrégiben, egy helyszíni bejárás során tekinthették meg a sajtó képviselői. A több mint 1,3 milliárd forint uniós támogatással megvalósuló projekt keretében szeptemberre teljes fényében pompázhat a fertődi Esterházy-kastély hátsó homlokzata, a díszterem, a zeneterem, a nyári hűsölő és ebédlő, a belső lépcsőház és a parkosított díszudvar.

Talán az ország legspeciálisabb "építész”-oktatása"1 zajlik a Budapesti Corvinus Egyetem Budai Kampuszán. Habár a legtöbb gyakorló építész szerint ez csupán „kertészet”, esetleg megengedőbben „kertművészet”, avagy „zöldes szakág”, „tájrendezés”, „környezetrendezés”, stb. De éppen így, más klasszikus mérnöki és társadalomtudományi szakterületek (például az erdészmérnökök, vízépítők, agrármérnökök, építőmérnökök, közgazdászok, szociológusok, bölcsészek) is kissé idegenkedve szemlélik ennek a kétségkívül körvonalazhatatlan képződménynek a hazai ténykedését. Hogy például az építészet terén mindez miért van így – annak ellenére, hogy a szakmaalapítók között első helyen tisztelik a hazai tájépítészek Rerrich Béla „műépítészt” – az egy sajátos magyar fejlődéstörténet eredménye.

Játszani csak komolyan szabad, és ezt most is bebizonyították a Budapesti Corvinus Egyetem MSc-s tájépítész diákjai, akik közül tizennyolcan a „Játszóterek és környezetük tervezése” című C tárgy félévzáró órájára a szó legszorosabb értelmében mézeskalács játszóteret sütöttek ki. A műhelymunkát vezető Balogh Péter István PhD, és Sándor Tamás felkért gyakorlatvezető előtt a készen hozott kalácsokból kelt életre mintegy 20 perces közös ötletelés során a játszótéri térstruktúra, amely végül a Jancsi és Juliska Játszótér nevet kapta.