Lassan kitavaszodik, még akkor is, ha ezt most elképzelhetetlennek tartjuk, és kezdődhetnek a kerti munkák.

Elsőként fontos, hogy végiggondoljuk a tavalyi év kertészeti sikereit és kudarcait, ezeket leírjuk és következtetéseket vonjunk le belőle a következő évre. Például, ha kudarcot vallottunk egy növény termesztésében, olvassunk utána, hogy mi lehetett ennek az oka, hogy idén már sikeresebben tudjuk növényünket nevelni.

Tervezzük úgy meg a kertünket, hogy egész évben színpompás, szerethető udvarunk legyen. Nem feltétlenül Monet Giverny kertjére gondoltam, csak arra, hogy ne csak április után legyen virágos kertünk, hanem télen is virítsanak a színes bogyós cserjék a kerítés tövében.
[...]

A részleteket megtudhatjuk Megyeri Szabolcs kertészmérnök blogjából.

A Battery Mannhattannek az a pontja a Hudson és az East folyók találkozásánál, ahol az első holland telepesek 1623-ban partra szálltak. Nevét az itt állomásozó első tüzérségi ütegről kapta, amely a fiatal várost, New Amsterdamot védte. Az 1812-ben itt épült kastélyban (Castle Clinton) és kertjében (Castle Garden) volt később a város első kulturális, majd 1855-től az első emigráns-befogadó központja, amely aztán 1896-ban New York első akváriumává alakult át. A kastély renoválásával 1975-től újra kulturális és turistaközpontot hoztak itt létre, s az elmúlt években az addigra meglehetősen elhanyagolt park is felújításra került.

Az itt létrehozott két kert Piet Oudolf holland kerttervező – a New Perennial mozgalom vezéralakja – egyik legnagyobb munkája.
A Gardens of Remembrance 2003-ban készült el és a 2001. szeptember 11. áldozatainak és túlélőinek állít emléket.
A Battery Bosque 2005-ben nyitotta meg kapuit. Itt 140 előnevelt platánfa és rengeteg évelő, valamint egy hatalmas, a gránit burkolatból spirál alakban feltörő szökőkút teremt valódi oázist a nagyvárosi környezetben.
A következő ütemben a park megközelítését segítő Battery Bikeway valósul majd meg.

James Golden blogjában is olvashatók írások, láthatók fotók a parkról.

Forrás: kertinaplo.blogspot.com
thebattery.org

Kerttörténeti könyvek ritkán jelennek meg a magyar könyvpiacon, vagy ha igen, azok is inkább egy-egy korszak bemutatásával, tudományos feldolgozásával foglalkoznak, elsősorban a szűken vett szakmának szólnak; illetve esetenként olyan „képes” könyvek is napvilágot látnak, amelyek viszont „csupán” a kertek szép részleteit mutatják be, vagy építészeti leírásokhoz kapcsolódnak. A most megjelenő "Kertörökségünk” c. könyv a két típusú feldolgozás között, tudományos igényű, ismeretterjesztő kiadványként, egy szélesebb közönséget céloz meg. Szeretnénk, ha a kertek iránt érdeklődő, más szakmák képviselői mellett olyan laikusokhoz is eljutna kiadványunk, akik a kertet nemcsak mint növények gyűjteményét látják, hanem érzékelik a kertek kompozíciós szerkezetét éppúgy, mint a különböző stíluskorszakokat jellemző kertrészleteket, építményeket is, vagy ha eddig nem volt ehhez ismeretük, a könyv segítségével ráérezzenek a kertek lényegére.

Évtizedek óta van egy szűk szakmai kör, akik a műemlékvédelem-örökségvédelem keretei között, illetve az Egyetemen foglalkoztak, foglalkoznak a történeti kertekkel, - a kertépítészet műemlékeivel,- ezeknek a különleges épített elemeknek az összeírásával, kutatásával, tervezésével, fenntartásuk, védelmük megszervezésével. Miközben ez alatt az idő alatt kialakították a hazai kert-műemlékvédelem módszertanát és gyakorlatát, jelentős helyreállítások is kötődnek a nevükhöz. Végig célként lebegett szemük előtt a kertépítészet, a kerttörténet - a kultúra e sajátos területének - népszerűsítése is. Előadások, cikkek, tudományos publikációk mellett, kiállításokat szerveztek, sőt az egyetemi oktatásban is szerepet vállaltak.

A mostani kiadvány szinte összegzésként, háttér anyagként, a korábbi azonos című kiállítás és tematikus térkép folytatásaként a legjelentősebb magyarországi kertek tömör bemutatására vállalkozik. Tájékoztatásként a bevezetőben tisztázzuk a legfontosabb szakmai fogalmakat, a kertépítészet, történeti kert jelentését, a magyar kerttörténeti stíluskorszakok jellemzőit. Ezek után az országot öt nagy földrajzi területre osztva mutatjuk be a kerteket. A válogatást a már hosszabb ideje alkalmazott kerttörténeti listákból állítottuk össze, több mint 150 objektumot kiemelve. Biztos vannak olyan parkok, amelyek legalább ilyen jelentősek, mint amiket bemutatunk, mégis kimaradtak könyvünkből. Teljességre nem törekedtünk, inkább azt szerettük volna, hogy mindenféle kert szerepeljen: a kastélykertektől kezdve a kolostorkerteken keresztül a városi közparkokig. Nagyon tömör történeti ismertetők, leírások, és az érdeklődést felkeltő régi térképek, archív képeslapok, korabeli ábrázolások, mai fotók, és a tájékozódást segítő adatok szolgálják a kertek megismerését. Természetesen a jelentősebb kerteket kicsit bővebben tárgyaljuk. Az ismertetéshez a legfontosabb forrásanyagokat használtuk fel, amelyeket a legjelentősebb műemléki adatbázisokkal, korábbi munkáinkkal egészítettük ki. A borító belsejében ún. „vaktérképeken” feltüntettük a bemutatott kerteket, a könyv végén pedig rövid, angol nyelvű összefoglaló is szerepel.

A könyv szakmai hátterét a szerkesztő több évtizedes kertépítészeti és műemléki múltja, a vele együttműködő, dolgozó műemlékes kertépítész kollégák korábbi áldozatos tevékenysége (OMF, OMvH, ÁMRK Táj- és Kertépítészeti Osztálya), az így létrejött kerttörténeti adatbázis és a fiatal társszerzők hasonló műemlékes elkötelezettsége adja. A könyv megjelenését az NKA, valamint a Civertan Bt. támogatta.

A könyv használatát nagyban segíti az a 2007-ben megjelentetett tematikus térkép, amelyet a Károlyi József Alapítvány, a Cartographia Kft. az ÁMRK-val (MNM-NÖK elődje) közösen hozott létre.

A könyv első bemutatója a „7.Európai Dísznövény és Kertművészeti Napok” keretében lesz (2011. június 3-5. Fehérvárcsurgó), dedikálással egybekötve, ahol a szerzők is jelen lesznek.

A könyv kiadói ára 2.600 Ft, terjesztése elsősorban a műemlékeknél, a Múzeum Shopokban, Litea könyvesboltban, és a szakmai könyvesboltokban várható.

dr. Szikra Éva tájépítész, a könyv szerkesztője

A szerzők bemutatása:

dr. Szikra Éva
Táj- és kertépítész, kerttörténész, műemlékvédelmi szakmérnök. Évtizedek óta a történeti kertek védelmének megszervezésével foglalkozik. Jelentős kerthelyreállítások kutatása, tervezése fűződik a nevéhez. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal munkatársa kerttörténeti szakreferensként.

Remeczki Rita
Tájépítész, település szociológus. Magántervezőként elsősorban műemléki környezetek tervezésével foglalkozik.

Farkas Ágota
Tájépítész, a BCE Kertépítészeti Műemlékvédelem Szakirányon végzett, az MNM-NÖK tájépítész munkatársa.

Forrás: epiteszforum.hu

A Szent Péter és Pálnak szentelt késő románkori dóm a Saale-menti Naumburg városában található. Az egykori püspöki székhesegyház jórészt a 13. század első feléből származik. Híres nyugati kórusa a 13. század második felében épült, és a nyugati empóriummal, valamint az alapítóknak az ismeretlen nevű Naumburgi Mester műhelyéből kikerült szobraival a korai gótika legfontosabb építményei közé tartozik.

A reformáció után 1541-ben iktatták be az első evangélikus naumburgi püspököt. 1564-ben a püspökséget megszüntették, és a szász választófejedelemséghez csatolták, így a templom megszűnt püspöki széktemplom lenni, de továbbra is az evangélikus közösség templomaként működött. Napjainkban a dómot egy alapítvány igazgatja.

A négytornyú dómhoz nagyméretű kert is tartozik, amelynek felújítása a végéhez közeledik.
Az együttes felújítását a Naumburgi Mester kiállításának alkalmából kezdték el.

A kert alaprajza

A kert egyik legérdekesebb része a "Garten der Naumburger Meister", ahol szürke sztéléket (nagyméretű kőtáblákat) állítanak fel, amelyekre a Mester legszebb faragványairól készült képeket helyezik. A sztélék köré olyan növényeket telepítenek, amelyek a templom oszlopfőin is megtalálhatók, pl. a berki szellőrózsát (Anemone nemorosa). A Mester nagy "növényfaragó" volt: csak Naumburgban 150 növényfajt azonosítottak az oszlopfőkön a komlótól (Humulus lupulus) a borostyánig (Hedera helix).

Rekonstruálják a középkori fűszerkertet, a kertben lévő forrásfoglalást űjraépítik, az általa táplált kis tavak környezetét is rendezik.
A mellvéd maradványait speciális módszerrel védik: a kőfal tetejére, megfelelő vízszigetelő- és rögzítő rétegek felhelyezése után, mint egy sziklakertre növényeket (varjúhájat, kövirózsát) telepítenek.

A kert tervezői: Birgit Pätzig (HLP-DD) és Heidi Richter.

Forrás: taj-kert.blog.hu

A Concrete Design Award-2007. megosztott első díját a Balázs Kriszta által tervezett ORTO 'Living Covering' burkolóeleme kapta. A burkolat továbbfejlesztett változata 2010-ben Milánóban a Design Hét alkalmával került bemutatásra.

A burkolóelemeket az IVANKA Beton Design gyártja. A burkolat a betont mohával és kisebb növényültetésekkel kombinálja.

Részlet a műszaki leírásból:
"A tervezés során a hagyományos növénykiültetési szokásoknak kerestem alternatívát. Inspirációt a repedésekben megtelepedő mohák adtak."

"A tárgy a beleültetett mohával együtt alkot egészet. A mohák növekedésével a kezdetben határozott zöld vonalak egybemosódnak, ezzel fokozzák a lapok változatosságát. A 'kertész' döntésén múlik, hogy ebbe a folyamatba hol avatkozik be, így a lapok megjelenését döntő mértékben befolyásolhatja."

"Kis kerti utak, erkélyek, teraszok dekorációs burkolataként, kültéri falburkolatként és asztali dekorációként egyaránt használható. Burkolatként alkalmazva hagyományos technológiákkal rögzíthető."

Forrás: epiteszforum.hu

Újra trend a kavics: a romantikus kavicsos sétányok, a csúszásmentes parkolók, a növényeket élni hagyó vízáteresztő, szellőző felületek - és nem kellenek gereblyézgető kertészek sem!

A Kavics-fix egy áttetsző polipropylén méhsejt-rács talajoldali geotextil határolófelülettel, mely erősíti, stabilizálja a kavicsos, murvás felületeket, új funkciókra alkalmassá téve ezeket, illetve megakadályozza a rézsűk, vízvezető árkok faláról a talajlemosódást, eróziót.

A klasszikus kavicságyak eddig azért nem voltak népszerűek, mert az elég nagy vastagságban terített kavics több szinten is problémát okozott:

• a kavicsos felületen csak nagyon nehezen lehetett közlekedni,
• minden mozgás mély nyomokat hagyott a kavicson,
• a kavics az ágyon kívülre is kiszóródott,
• a vékony rétegben kiszórt kavics nem tölti be vízelvezető funkcióját,
• az altalaj rövid idő alatt „elnyelte” a kavicsot, emiatt újra meg újra kellett szórni.

A Kavics-Fix fő előnyei:

• Kerekes eszközökkel és gépjárművel is járható (100t/m2-ig)
• Engedi a talajt szellőzni, elvezeti a vizet
• Rugalmassága folytán követi a felszín domborulatait
• Zöldterületnek minősül (zöldterületi mutató!)
• Gyorsan, könnyen lerakható, ultra könnyű
• Középtávon jelentős megtakarítás, nem kell évente „utántölteni”
• Karbantartás mentes, nem gyomosodik
• Kerülik a kártevők
• „Láthatatlan” áttetszősége miatt a kavicságy eredeti vizuális struktúrája érvényesül
• Kavics-kavics, kavics-fű mozaikok építhetőek belőle

Működési elv:

A kavics alapvetően egy nagy belső súrlódású folyadékként működik. A Kavics-Fix a kavicsnak ezt a tulajdonságát korlátozza. A kavicsszemcsék 1-2 heti használat során beletömörülnek, belefeszülnek a rugalmas falú cellákba, szilárd burkolattá téve a kavicságyat.

Adatok:

Terhelhetőség feltöltött (alapozott) állapotban: ~ 80T/m2
Méretek: 2400x1200 mm/panel
Vastagság: 30-40mm
Feltöltés: panelvastagság + 15-20%
Megmunkálás: kés, fűrész, flex
Max. lejtés kaviccsal: 42 fok
Szennyeződések javítása: ipari-porszívóval üríthetőek a cellák

Alkalmazási területek:

Kertek
Parkok
Sétányok
Szociális létesítmények
Parkolók
Játszóterek
Behajtók
Temetők
Fa szellőztetők
Ideiglenes utak
Rendezvények
Tetőkertek
Iparterületek

További információ:
Terracell Kft.
www.terracell.hu

Forrás: epiteszforum.hu

A könyv az ötven legizgalmasabb és leginnovatívabb kortárs kert- és tájtervező irodát ismerteti, amelyek a világ különböző pontjain működnek. Minden tervező munkáját informatív szövegek, fényképek és tervek mutatják be.

A különböző tárgykörökben esszék térképezik fel az igencsak egyéni megközelítések mögött meghúzódó alapelveket és mutatják be, hogy egy feltörekvő generáció hogyan utasította vissza a nyugati kerttervezés naturalisztikus hagyományát és fordult inkább a modernizmus, a posztmodernizmus, a pop-art és a land-art felé inspirációért.

Tim Richardson, a világ egyik vezető kert- és tájkritikusa nagy szakmai tudással és érdekfeszítő stílussal nyúlt a témához.

Több mint 100 projekt ismertetésével a szerző enciklopedikusan vizsgálta a kerttervezés legújítóbb gondolatait, és inspiráló gyűjteményt készített a tervezők és a témáért lelkesedők számára, illetve tulajdonképpen bárki számára, aki érdeklődik a tervezett tájak iránt.

Forrás/kiadás: TERC Kiadó

Részlet Bardóczi Sándor tájépítésznek az építészfórumon megjelent, a könyvről írt esszéjéből:

"A szerző ötven tájépítész csoport több mint száz különféle munkáján keresztül igyekszik igazolni azt a tézisét, hogy egy az 1980-as években gyökerező (konkrétan a szerző szerint Martha Swartz tevékenységével induló) és az ezredfordulóra egyre jobban kiteljesedő konceptualista mozgalommal állunk szemben, ami a világ tájtervezői körében egyre jobban hódít. Mindezt kissé árnyalja Swartz előszava, aki maga is meglepődik azon, hogy ekkora tettet hajtott volna végre annak idején a Bagel kerttel (Boston, 1979), amit saját bevallása szerint, kizárólag akkori férje bosszantására eszelt ki. Az elemzett csoportok szorosabb vizsgálata során az is kiderül (bár ezt a szerző külön nem emeli ki), hogy ezek a csoportok nem vegytisztán a tájépítészeti diszciplína köpönyegéből bújtak ki, hanem életútjukban felfedezhetők az iparművészeti, képzőművészeti szálak vagy a nagybetűs építészethez való kötődés valamilyen formája. Ezt a belső művészeti indíttatást aláhúzza a könyv eredeti, angol címe (Avant Gardeners) is, ami egy nagyon finom szójáték az avantgard és az angol ’kert’ szavakkal."

Az esszé teljes terjedelemben itt olvasható.

Park a magasban, Nyugat-Manhattan-ben. Valamikor (1934 és 1980 között)itt járt a magasvasút, de ez ma már alig fedezhető fel. A néhány eltökélt ember által alapított baráti társaság (Friends of the High Line)jóvoltából nem számolták fel a vasútvonalat, ezzel megteremtették a park gondolatának alapjait. Miután a vegetáció átvette az uralmat, a vasútból "zöldút" lett.

Tervezők: James Corner Field Operations, Piet Oudolf, Diller Scofidio + Renfro.

Honlap: http://www.thehighline.org

Forrás: http://thewhereblog.blogspot.com