1947-ben, másfél évvel a háború után a romok jó része tűnőben volt, de díszkert nemigen létesült még hazánkban. Professzorom (Ormos Imre – a szerk.) úgy vélte, nem helyénvaló, hogy tanársegéde olyan szakterület oktatásában vesz részt, amelynek gyakorlati, lényegi részét tekintve járatlan, mivel tervek megvalósításában, kertépítésben még nem vett részt. Igen ám, de hol építettek 1947-ben kertet? Európában Svájcon kívül feltehetően sehol. Akkor mi a teendő? Svájcba kell menni. Hogyan? Ha lehet, fogadó kertépítőt találva, ösztöndíjjal.

1992 tavaszán telefonon egy női hang azt kérdezte, Mőcsényi Mihály vagyok-e. Mondtam, hogy igen. Erre ő: „Németországból, Stuttgartból hívom, kapcsolom Kalász Mártont, a kulturális intézet igazgatóját”. Kalász azt kérdezte, én terveztem-e a korábbi nemzetközi kertészeti kiállítások magyar kertjeit. Megint mondtam: igen. Erre ő: az IGA, a Nemzetközi Kertészeti Kiállítás vezetősége szeretné, ha a „Nemzetek Kertjei” között '93-ban is lenne magyar. Tudják, hogy az illetékes magyar hatóság – a költségekre való tekintettel – lemondta a részvételt, de keresnének valamilyen megoldást. Kérik, hogy Mőcsényi úr egy megbeszélésre – költségükre – jöjjön Stuttgartba. Elmentem.

A növények főbb élettani szükségleteinek kielégítésével, a megfelelő fény-, levegő-, pára-, víz-, és tápanyagellátás biztosításával, valamint odafigyelő gondozással járulhatunk hozzá a növények egészséges fejlődéséhez. Ezen tényeket szem előtt tartva alkották meg a zöldfalgyártó cégek rendszereiket, melyek felépítése a növénytelepítés módszerében mutat főbb eltéréseket: moduláris rendszerű, ipari szövetbe ágyazott és egyedi felépítésű zöldfalakat különböztetünk meg egymástól.

A Műemlékek Nemzeti Gondnoksága kezeli Magyarországon az állami kézből ki nem adható, szigorúan védett műemlékeket. Ezek egyike a fertődi Esterházy-kastély, Magyarország egyik legismertebb és legnagyobb kastélya, amelyet „Magyar Versailles"-nak is neveznek.

A 2009-ben aláírt „Eszterháza kulturális és turisztikai központ" uniós projekt I. ütemének előrehaladását nemrégiben, egy helyszíni bejárás során tekinthették meg a sajtó képviselői. A több mint 1,3 milliárd forint uniós támogatással megvalósuló projekt keretében szeptemberre teljes fényében pompázhat a fertődi Esterházy-kastély hátsó homlokzata, a díszterem, a zeneterem, a nyári hűsölő és ebédlő, a belső lépcsőház és a parkosított díszudvar.

2010. májusában a FUGA (Budapesti Építészeti Központ) adott helyet annak - az eddigi legnagyobb és legátfogóbb - magyar tájépítészeti kiállításnak, amely 44 hazai tájépítészeti alkotócsoport elmúlt évtizedben megvalósult munkáit mutatta be. A kiállítást a MÉK (Magyar Építész Kamara) Táj- és Kertépítészeti Tagozata rendezte, fővédnöke Dr. Mőcsényi Mihály professor emeritus, az MTA rendes tagja, kurátora Bardóczi Sándor tájépítész mérnök volt.

A világhíres impresszionista festő kertje a turistalátványosság mellett igazi szakmai csemegének is minősül. A kertet a festő saját maga alakította ki úgy, hogy az ne csak egy egyszerű kert legyen, hanem a fényekben, színekben gazdag kert festményei alapjául is szolgáljon. Képeinek jelentős részét itt készítette, melyek közül a tavirózsa sorozata, illetve a japán hídról készült képei talán a legismertebbek. A kertet 1977-80-ig állították helyre, és nyitották meg a nyilvánosság előtt.

Mit kezdhet az ember, egyáltalán kezdhet-e valamit egy olyan kerttel, mely nem is kert, hanem egy régi polgári ház udvara? Olyan tér, melynek egyik fele burkolt, a másik pedig egy födémen található. Lehet-e ilyen feltételek mellett igazi kertet kialakítani? A látszólag megoldhatatlannak tűnő feladatra létezik megoldás!

Villandry azon kevés Loire menti épületek közé tartozik, mely nem magáról az épületről, hanem kertjéről lett világhírű, melyet „Franciaország kertje”-ként is emlegetnek, és amely a francia nemzeti kulturális örökség egyik ékköve.

Magyarország egyetlen teljes egészében helyreállítható kastélyparkja nyílik majd meg három év múlva a Helikon kastély mögött. A kellő atmoszféra eléréséhez kész erdőt vesznek a keszthelyiek.