Illyés Zsuzsanna - Borjúvásárcsarnok - Budapest, Máriássy-ház (Borjúvásárcsarnok)

A kertet tervezők,
építők lapja

Címlap Beköszöntő Kapcsolat
Hír Pályázat Esemény Hírek
Magánkertek Közterek Tájak Munkák
Kert Köztér Táj Cikkek téma szerint Cikkek
Linkek, Ajánló Ajánló
Tervezők Szerzők Adatok

Táj

warning: Creating default object from empty value in /home/emelahu/public_html/_zoldmuves/modules/taxonomy/taxonomy.pages.inc on line 33.

Amikor 1945 nyarán Ormos professzortól megtudtam, hogy szeptember elsejével kineveztet tanársegéddé, feleségével is találkoztam. Beszéd közben szóba került, hogy nincsen Budapesten lakásom, mire a ház asszonya azt mondta, az övék elég nagy, náluk is lakhatnék. Boldog voltam.

Mőcsényi Mihályt 1941 őszén Ormos professzor kerttervezés órájáról hívatták ki, hogy átvegye a SAS behívót. A behívó Erdélybe, Besztercére szólt. Ormos azzal búcsúzott tőle, hogy tanársegéddé fogadja, ha mindketten túlélik a háborút. Erdélyben, Kolozsvárott – mert volt rá idő – közgazdaságtudományt kezdett tanulni, hogy később a tájépítészeti diszciplínát majd ebbe az irányba is szélesítse. Ám a háború vége felé úgy hozta a sors, hogy Csehország területére dobták át „ellenállni”. Egy dicstelen háború végnapjai Mőcsényi zászlós szemével.

1992 tavaszán telefonon egy női hang azt kérdezte, Mőcsényi Mihály vagyok-e. Mondtam, hogy igen. Erre ő: „Németországból, Stuttgartból hívom, kapcsolom Kalász Mártont, a kulturális intézet igazgatóját”. Kalász azt kérdezte, én terveztem-e a korábbi nemzetközi kertészeti kiállítások magyar kertjeit. Megint mondtam: igen. Erre ő: az IGA, a Nemzetközi Kertészeti Kiállítás vezetősége szeretné, ha a „Nemzetek Kertjei” között '93-ban is lenne magyar. Tudják, hogy az illetékes magyar hatóság – a költségekre való tekintettel – lemondta a részvételt, de keresnének valamilyen megoldást. Kérik, hogy Mőcsényi úr egy megbeszélésre – költségükre – jöjjön Stuttgartba. Elmentem.

Elég valószínűtlennek tűnik, hogy egy lakópark beruházói nem eltávolodni, hanem egyenesen közelebb kerülni szeretnének egy szennyvíztisztítóhoz – márpedig egy kínai településen éppen ez történt, miután a döntéshozók megszemlélték az Organica Zrt. biológiai módszereket alkalmazó rendszerének megépült képviselőjét

Hogyan használjuk Budapesten a Duna-parti területeket? Megfelel-e a jelenlegi folyó menti térstruktúra a városlakók használati és vizuális-esztétikai igényeinek? Számtalan településfejlesztéssel, településrendezéssel, városépítészettel, de akár szociológiával, kultúrával, egészségüggyel foglalkozó dokumentum keletkezett az elmúlt 10 évben (is), amely ilyen vagy olyan nézőpontból tárgyalja ezt a témát.

Azt mondják, a legkápráztatóbb, és lelki-szellemi szempontból a legmélyebb tájak alapvetően kétfélék: vagy azok, amelyeknél több táj találkozása a határjelenségek, áthallások, átszíneződések sokaságát hozza létre, vagy éppen ellenkezőleg, amikor egy táj minden dimenzióját egyetlen tulajdonság szövi át (pl. magashegységek, szikesek stb.). A Szigetköz ez utóbbiba tartozik: még ha nem is látható mindenütt víz, jelenléte mindenütt érezhető – a levegő illatában, a hajnali párában, a nyári napsütésben zsongó életben.

2010. májusában a FUGA (Budapesti Építészeti Központ) adott helyet annak - az eddigi legnagyobb és legátfogóbb - magyar tájépítészeti kiállításnak, amely 44 hazai tájépítészeti alkotócsoport elmúlt évtizedben megvalósult munkáit mutatta be. A kiállítást a MÉK (Magyar Építész Kamara) Táj- és Kertépítészeti Tagozata rendezte, fővédnöke Dr. Mőcsényi Mihály professor emeritus, az MTA rendes tagja, kurátora Bardóczi Sándor tájépítész mérnök volt.

Mőcsényi professzor, akinek keze alól, szakmai és erkölcsi útmutatásai alapján tájépítészek százai kerültek ki, a tájrendezés tudományának hazai megteremtője, oktatója és első művelője idén 90 éves.
Ez alkalomból a MTV2 Záróra c. műsorában Veiszer Alinda vendége volt.

A londoni Olimpia Megvalósítási Hatóság (Olympic Delivery Authority ODA) által kiadott "Befektetés a jövőbe" című tanulmány szerint a beruházás nem "csupán" egy sport és kulturális célú világrendezvényről szól, hanem...

Gábor Péter tájépítész cikksorozatának második része.

A Londoni Olimpiai Park London keleti, külvárosi városrészében lévő egykori rozsdamezős terület. Az olimpiai projekt keretében olyan városrehabilitációs beruházások valósulnak meg, melyek a sporteseménytől függetlenül is szükségesek, és hozzájárulnak az alacsony státuszú térség egészének megújulásához.

Gábor Péter tájépítész mérnök cikksorozatának első része teljes terjedelemben a http://epiteszforum.hu oldalon olvasható.

Az oldal 2012. április 1-én időlegesen bezárt, ezért bizonytalan ideig nem kerül feltöltésre friss tartalom.
Addig is látogasson el a http://tajepiteszek.hu oldalra

Támogatóink

Belépés

Navigáció

Online felhasználók

Jelenleg 0 felhasználó és 17 vendég van a webhelyen.
Minden jog fenntartva - all rights reserved (c) ZöldMűves, 2006-2009
HU ISSN 1788-3237
Rendszer: Drupal
Google Pagerank, SEO tools