Megjelent: Pro - Print Könyvkiadó, 2008.

"Az ember és a természet együtthatásában megformálódott élő, eleven organizmus, amely folyamatos változásban, alakulásban létezik. A táj olyan arckép, amelynek folytonosan változó vonásait az emberi kéz formálta természet adja. Az örökös változás pillanatnyi képei az egyes korok embereinek gondolkodását tükrözi. A tájkép tükör, amelyben az ember megpillanthatja önmagát, cselekedeteit, mulasztásait. A kert pedig -mondhatjuk- a táj esszenciája. Filozófiai mű, amelyben a teremtő erőt és az ember alkotókészségével ragadja meg, önjellemző jellé formálja. Az emberi tájteremtés, kertalkotás ebben az értelemben alkímia - látszólag egymással ellentétes irányú, egymásba ható folyamat. Az ember és a természet találkozása, amely során mindkettő átalakul és magasabb minőséggé formálódik." (részlet az előszóból)