A 60.000m2-es területen fekvő Hirschstetteni Kertészetet 1952-ben alapították. Feladata mindig a város zöldfelületeinek díszítése, és az ehhez szükséges növényanyag (főleg egy- és kétnyári virágok) biztosítása volt. (Jelenleg 6000 m2 fóliasátor alatt végzik ezt a munkát.) A növények termesztése mellett az itt dolgozó munkatársak a lakosság információs- és tanácsadó szolgáltatásában is részt vesznek. A kertészet egy része 2001. óta a nagyközönség számára is látogatható. Ekkor alakították ki, és máig fejlesztik, változtatják a különböző bemutatókerteket, és ekkor változtatták a kertet igazi ökológiai bemutatókertté.

Az ötlet a bécsi lakosoktól származott, akiknek visszatérő kérése volt, hogy bejárhassanak a kertészetbe, és megismerhessék az ottani munkát, illetve a növényeket. Néhány év alatt a kertészet szabad területeiből így alakult ki ez az ingyenesen látogatható park, ahol a látogatók nemcsak pihenhetnek, hanem ismereteiket is fejleszthetik, tudásukat bővíthetik és az ún. „témanapokon” feltett kérdéseikre is választ kaphatnak. Iskolák is gyakran látogatnak ide biológia óra, illetve osztálykirándulás keretében.

Ma a kertészetben évente átlagosan 300.000 db tavaszi virágos növényt, 1,4 millió db egynyári virágot, 50.000 db ősszel nyíló virágot (pl. Erica), és kb. 1 millió tavaszi hagymás növényt állítanak elő, és szállítják a város megrendelésére Bécs különböző parkjaiba. A kertészet feladata a város fenntartásában lévő irodák (polgármesteri hivatalok, városháza), kórházak, iskolák díszítése és az ottani szobanövények ápolása, fenntartása is.
A kialakított bemutatókert is igen sokrétű. A pálmaházban élő növényfajok mellett láthatunk színpompás egynyári virágfelületeket, vízben és vízparton élő növényeket, cserjéket, és még számos növénycsodát.

A különböző országokat bemutató témakertek közül kiemelhetjük az indiai, kínai és a mexikói kertet. Az indiai kert egyedülálló, és elsőként készült el Ausztriában. A szabad ég alatt télálló banánok és pálmák élnek. A trópusi vegetációval és a kertben lévő egyéb kiegészítőkkel a tervezők egzotikus hangulatú kertrészt teremtettek. Az „oázisba” egy tufakőből épült kapu vezet, a kert közepén vízmedence, melyben lótuszvirágok élnek, a különböző indiai fűszerektől a kertben egzotikus illatok áramlanak.

A kínai kertet is a közelmúltban alakították ki, középpontjában a kőből kialakított jing-jang szimbólummal, Guanyin istennő és Konfucius szobrával, valamint a kínai orvoslásban használatos főbb növényekkel.

A mexikói hacienda épülete melletti kertet a kaktuszok, yukkák és agávék mellett a tipikus mexikói haszonnövények (melyek innen is származnak) - paradicsom, kukorica, paprika, különböző fűszerek, naprafogó és büdöske - uralják. A kertet lávakövek, dekoratív sziklák színesítik.

A témakertek között megtalálható egy mediterrán növényekkel berendezett kertrész, és van egy, a fenyőféléket, illetve a parasztkertek növényvilágát bemutató kertrész is. Megismerhetjük a Bécs környéki szőlőfajtákat, a régi és újabb gyümölcsfajtákat, a Duna menti ártér növényvilágát, a folyópartok, tavak élővilágát, betekinthetünk a föld különböző részein élő állatok élethelyeibe. Külön gyűjtötték össze az öt kontinensen élő teknősbékák fajait, van „lepkekert”, ahol a lepkéket illatos cserjék, félcserjék és virágok csalogatják, valamint egyes kisállatok élethelyeit, és magukat a szabadon, illetve terráriumban élő állatokat is megismerheti a látogató.

A tradicionális kertek közül a terület egyik részén fagyalsövényből kialakított labirintus található, melynek közepén kilátótoronyból tekinthető át a labirintus szerkezete. A labirintus mint kerti motívum már az ókorban, ie. 2000-ben ismert volt (az első említés Szardínia szigetéről való). Mint szimbólum, az életen át, a születéstől a halálig történő vándorlást jelképezi. A hirschstetteni park labirintusa egy pillangót formáz meg, ami egyben a kert jelképe és logója is. Kialakításához 3000 db fagyalbokrot használtak fel, a labirintus teljes hossza kb. 900 méter, területe 2600 m2.

Ugyancsak egyedülálló az ún. „Energia-kert”, aminek középpontjában egy féldrágakövekkel megtöltött szökőkút áll. A feng-shui elvek alapján kialakított kertrészt 2003-ban létesítették. A kertrész alaprajza a krisztályszerkezet tetraéderének formáját követi, a szélén lévő növények lótuszvirág formájú kiültetést formáznak. Az itt élő rózsák Szűz Máriára utalnak, a külső fásszárú kiültetés, mely a kertrész védelmét szolgálja, a 15-ös mitikus számhoz kapcsolódik, és Babilon Istar kapujára utal.

A park két, eddig nem említett kertrészét, az „angolkertet” és a rózsakertet aszfaltút választja el a kertészet eddigi területétől. Az angol származású rózsanemesítő, David Austin az 1970-es években keresztezte a történelmi rózsákat a tearózsákkal. Ebből a keresztezésből alakultak ki az ún. „angol rózsák”, melyek a modern és történelmi rózsák tulajdonságait egyesítik, így hosszú a virágzási idejük, sokszínűek, ellenállók a betegségekkel szemben, ugyanakkor erős illatúak.
2004-ben az angol kerttervező, Philippa O’Brien tervei alapján alakították ki a hirschstetteni park angolkert részét, ahol cserjesávok, facsoportok szolgálnak a fent említett rózsák és fűszernövények hátteréül. Igazi, az angol honra jellemző növénycsoportokat alakítottak itt ki, melyeket vizes elemekkel, kúszórózsákkal valamint padokkal egészítettek ki.

Végül meg kell említeni a rózsakertet is, melyben kb. 1700 különböző rózsafajta él. A rózsa az egyik legrégebbi kultúrnövényünk, melyet már a rómaiak is ismertek. A kertrész első kapavágását 1995-ben tették meg, akkor ültették az első rózsát a területre, mely nemcsak a szakembereknek, hanem a kertszerető amatőr közönségnek is sok látnivalót, és valódi csemegéket szolgáltat. A látványosság mellett a rózsakert haszoncélokat is szolgál. Itt tesztelik az új fajták várostűrését, igényeit, ellenálló képességét is.

A kertészet és a park nemcsak a kíváncsi látogatók, hanem a szakemberek számára is érdekes, új információkkal, hasznos látnivalókkal szolgál, melyben a pihenés mellett a látókör bővítése, a tudás fejlesztése és az ökológiai szemlélet megismerése is lehetővé válik.