A nemrégiben "Szépül Eszterháza, a magyar kis Versailles" címmel megjelent cikkemet követően megkeresett a kastélykerttel már évtizedek óta foglalkozó, Kós Károly díjas Kiss József táj- és kertépítész (A találkozás nem volt véletlen, hiszen én is részt vettem az általa és kollégái által tartott, kertörökségünkkel foglalkozó előadássorozaton.) Rámutatott a cikk hiányosságára: nem szerepel benne annak a sok kutatónak, tervezőnek a neve, szakmai munkája, akik már az 1950-es évektől kezdve rengeteget tettek azért, hogy most - Európai Uniós projektként - a felújítási munkák megvalósulhassanak. Nem mentegetőzésképpen, de sajnos nem csak az én - szigorúan objektív, a kastély "hivatalos" internetes oldaláról és más sajtóhírekből átvett - cikkem ilyen hiányos. A tervezési folyamat szereplői nem szerepelnek leírva egy általam ismert publikációban sem. Pedig a nevek között olyanok is vannak, mint Mőcsényi Mihály professzoré. Álljon itt a következőkben a Kiss József által rendelkezésemre bocsátott előadás bemutató anyagának egy része, amely rávilágít a kastélykert történetének kutatási eredményeire, tükrözve a tervező(k) álláspontját a mai állapotokat illetően. (A szerkesztő)

Kiss József táj- és kertépítész, az Országos Műemléki Felügyelőségen Dr. Örsi Károllyal együtt 1976-82 között folytatott kutatásokat és készített rekonstrukciós szerkesztéseket, elsősorban a nagy parterre vonatkozóan.
1985- ben adta ki Sedlmayr János az ő munkájuk alapján a nagy parter rekonstrukciós tervét.
Az OMF átalakulása után az Állami Műemlékhelyreálítási és Restaurálási Központ (ÁMRK) keretében több helyszíni felügyeleti munka és résztervezések voltak inkább jellemzőek. Természetesen a kutatás is folytatódott.
Az eszterházi court d'honneur (díszudvar) helyreállítási kiviteli terveit az ÁMRK Táj- és Kertépítészeti Osztályán (oszt. vez. Dr. Örsi Károly ) Örsi Károly és Kiss József készítették 2003-ban (itt most nem említve a kapcsolódó gépészeti és egyéb tervek készítőit) a Műemlékek Állami Gondnoksága megrendelésére.

Az előadáson idézett szövegek kiemelések "Az 1765-ös Hefele Specification nyomai Eszterházán (Eszterházát nem Hefele tervezte!)" című, Mőcsényi Mihály Professzor Úr (a tájrendezés magyarországi oktatásának megalapozója - szerk.) által tartott előadás anyagából. A Professzor Úr több mint 30 évet töltött Eszterháza barokk tájegyüttesének kutatásával, ennek eredményeit összegezte Eszterháza feketén-fehéren című, 1998-ban megjelent könyvében.

Mőcsényi Mihály Professzor Úr 90-ik születésnapjára, 2009-ben jelent meg Fatsar Kristóf: Átváltozások, Eszterháza nagy parterjének vázlatos története című különlenyomata.

A diákon látható, az Országos Levéltárból és Tervtárból származó anyagokat Kiss József gyűjtötte.

Légifotók: CIVERTAN