Játszani csak komolyan szabad, és ezt most is bebizonyították a Budapesti Corvinus Egyetem MSc-s tájépítész diákjai, akik közül tizennyolcan a „Játszóterek és környezetük tervezése” című C tárgy félévzáró órájára a szó legszorosabb értelmében mézeskalács játszóteret sütöttek ki. A műhelymunkát vezető Balogh Péter István PhD, és Sándor Tamás felkért gyakorlatvezető előtt a készen hozott kalácsokból kelt életre mintegy 20 perces közös ötletelés során a játszótéri térstruktúra, amely végül a Jancsi és Juliska Játszótér nevet kapta.

A mézeskalács valószínűleg nem élte túl a félévzáró prezentációt, de az installáció képei fennmaradtak, és emlékeztetnek bennünket arra, hogy a bennünk rejlő gyerekszív, a Homo ludens, a játékos ember nélkül nem létezik kreativitás, nem létezik innováció és nem létezik remény sem.

Forrás: epiteszforum.hu
Fotók: Sándor Tamás