Funkcióját tekintve ösvényt két vagy több olyan tér között alakítunk ki, melyeket valamilyen módon használunk. Még egy gyémántból kirakott mellékút is romboló látványt nyújthat, ha az nem vezet sehova. Változatosságát kihasználva, nagyon domináns szerepet tölthet be a kertünkben.

Természetbarát gondolkodásmóddal fontos odafigyelnünk, hogy burkolatunk lehetőleg vízáteresztő legyen. Ez rendkívül fontos a víz természetes elfolyásának, mind kertünk mikroklímájának és kisebb-nagyobb fák és cserjék gyökérzetének. Azonban, ha nem ezt az utat választjuk ,mindenképp figyeljünk hogy a víz a háztól ellentétes irányba induljon útjára.

Kialakításukat többnyire kőből és fából javaslom, a beton minimális felhasználása nélkül szárazon megépítve. Azonban számtalan alkalom adódik, amikor beton hozzáadásával tudjuk elérni a kellő stabilitását, ekkor tervezésnél különös figyelemmel kell lenni, hogy közvetlen környezetébe mit szeretnénk ültetni. Ha pihenőt alakítunk ki, érdemes azt ott kiépítenünk, ahonnan rálátásunk van a kert egyes fókuszpontjaira, ha ez nem megoldható, az őt körülölelő tér ne legyen ápolatlan. Javallott, hogy az ösvény íveket, legszebb esetben ’S’ alakot írjon le. Így mi is le tudunk lassítani, lesz időnk szemlélődni, és meglátni azokat a dolgokat, melyekről eddig még fogalmunk sem volt, vagy egyszerűen fel sem tűnt.

A legszélesebb út a kertben általában a kapu és a ház közötti szakasz, de lehet még ugyanilyen széles egy medencéhez vagy egy kerti kiülőhöz vezető út is. Ha egy 4 személyes, bambuszból készített szaletlihez egy 120 cm széles ösvényt indítunk, elvesszük a kiülő intimitását. A méretek meghatározására nincs szabály, sem recept, ez az, amit az embernek éreznie kell.
Az ösvény legyen karakteres, de sosem hivalkodó.

A képeken látható utak és lépcsők a szerző munkái.