Illyés Zsuzsanna - Borjúvásárcsarnok - Budapest, Máriássy-ház (Borjúvásárcsarnok)

A kertet tervezők,
építők lapja

Címlap Beköszöntő Kapcsolat
Hír Pályázat Esemény Hírek
Magánkertek Közterek Tájak Munkák
Kert Köztér Táj Cikkek téma szerint Cikkek
Linkek, Ajánló Ajánló
Tervezők Szerzők Adatok

Szépül Eszterháza, a "magyar kis Versailles"

Szerző: MNO
Honlapra kerülés időpontja: 2011, február 24 - 11:27
Nicolas Jacoby terve 1775-ből (Kastélymúzeum)A park rajza a 18. századból (Forrás:www.kocsis-ferenc.hu)A díszudvar a szökőkúttal (Forrás:taj-kert.blog.hu)Az Ormos Imre tervei alapján átalakított díszudvar 1960 körül (Műemlékek Nemzeti Gondnoksága) Légifotó a díszudvarról (Forrás: www.civertan.hu)A hercegi kamarakert a túlnőtt tiszafákkal (Forrás:taj-kert.blog.hu)Légifotó a parterről (Forrás: www.civertan.hu)A parter 1780-ban, Gaetano Pesci festménye (Kastélymúzeum)A parter mai állapota (Forrás:taj-kert.blog.hu)A neobarokk parter 1910-ben (Hulesch Károly főkertész felvétele Alföldy Gábor gyűjteményéből)A neobarokk parter ma (fotó: Műemlékek Nemzeti Gondnoksága)A nyugati vadgesztenye "lúdláb" sétány (haránt allé) (fotó: Műemlékek Nemzeti Gondnoksága)A rózsalugas 1910-ben (Hulesch Károly főkertész felvétele Alföldy Gábor gyűjteményéből)A rózsalugas ma (Forrás:taj-kert.blog.hu)A barokk kútház (Forrás:taj-kert.blog.hu)A "kínai" pavilon nem túl korhű felújítása (Forrás:taj-kert.blog.hu)A park információs térképe

A Műemlékek Nemzeti Gondnoksága kezeli Magyarországon az állami kézből ki nem adható, szigorúan védett műemlékeket. Ezek egyike a fertődi Esterházy-kastély, Magyarország egyik legismertebb és legnagyobb kastélya, amelyet „Magyar Versailles"-nak is neveznek.

A 2009-ben aláírt „Eszterháza kulturális és turisztikai központ" uniós projekt I. ütemének előrehaladását nemrégiben, egy helyszíni bejárás során tekinthették meg a sajtó képviselői. A több mint 1,3 milliárd forint uniós támogatással megvalósuló projekt keretében szeptemberre teljes fényében pompázhat a fertődi Esterházy-kastély hátsó homlokzata, a díszterem, a zeneterem, a nyári hűsölő és ebédlő, a belső lépcsőház és a parkosított díszudvar.

A tervek szerint az I. ütem befejeztével azonnal folytatódhat a kastély és környezetének felújítása 2011-2013 között. A II. ütemben a kínai lakkszoba restaurálása, a világítóudvarok helyreállítása, a belső udvarok lefedése, a télikert belső felújítása, valamint infrastrukturális fejlesztések (például lift) mellett szerepel az új fogadócentrum megépítése, a felvezető út kialakítása, a kastély előtti út süllyesztése és díszburkolása, a gránátos házak felújítása és a volt bábszínház, pálmaház teljes renoválása.

A megújulás szimbolikus eseményeként a kastélyhoz tartozó egykori uradalom területe 2009. májusa óta ismét az Eszterháza nevet viseli.

Eszterháza fénykora

A kastélyegyüttes kiépítése és fénykora Esterházy „Fényes" Miklós herceghez kötődik, aki 1762-től haláláig, 1790-ig folyamatosan építkezett, hogy létrehozza az uralkodói udvarokhoz mérhető rezidenciáját, s ahol mindennaposak voltak fényűző ünnepségek. Eszterházán nemcsak a korszak magas rangú családjai látogattak el, hanem Mária Terézia császárnő-királynő is vendégeskedett.

"Amit a császár megtehet, azt én is megtehetem"

A napjainkban látható kastély őse egy huszonkét szobás vadászkastély volt, melyet herceg Esterházy József építtetett 1720-ban, Anton Erhardt Martinelli tervei szerint. József másodszülött fia, Esterházy Miklós - akinek gyermektelen bátyja halálával váratlanul hullott az ölébe a hercegi rang és a mesésen gazdag örökség - 1762-ben került a majorátus élére. A Habsburgok szolgálatában eltöltött külföldi tartózkodása után hazatérve kezdett a kastély átépítésébe. 1762 és 1766 között készíttette el a patkó alakú barokk épületegyüttest osztrák mesterek, Jakoby, Hefele és Mödlhammer építészek közreműködésével. Miklós herceg a 18. század barokk-rokokó pompájának minden eszközét felhasználva Operaházat, Bábszínházat hozott létre; német színtársulatokat, olasz és francia balett-táncosokat alkalmazott. Európa hírű zenekara élén Joseph Haydn, a kiváló osztrák zeneszerző állt, mint a család házi zeneszerzője és karmestere. A zenészek számára felépült a Muzsikaház, a herceg 150 főnyi testőrségének, a gránátosoknak pedig őrségépületeket emeltek. A kastély istállójában 110 lovat tartottak, valamint a kocsiszín és a lószerszám-műhely is itt kapott helyet.

A kastély parkja

Esterházy „Fényes" Miklós herceg idejében a kastély két oldalán lévő hercegi és a hercegnéi lakosztályhoz szobrokkal és kővázákkal díszített kamarakertek kapcsolódtak. A kaviccsal felszórt díszudvart szökőkutak díszítették. A 300 hektáros parkban szobrok, szökőkutak, vízesések, mitológiai istenekről elnevezett mulatóházak és kínai pagoda szolgálta a szertelen rokokó pompát.

A ma is csaknem 200 hektár alapterületű kertkompozíció struktúráját a kastély fókuszából (Sala Terrena, nyári ebédlő) kiinduló három sugárirányú látványtengely („lúdláb"-allé) szabja meg, amelyek a parter (nyitott barokk díszkert) mögött a nagy kiterjedésű mulatóerdőben, fácánosban és vadaskertben folytatódnak. Magát a kastélyt is eleve úgy helyezték el, hogy főbb tengelyei környező falvak templomainak irányába essenek.
A korábbi hímzéses partert (barokk ruhák hímzésmotívumaira emlékeztető minták bukszusból kiültetve) 1775 körül alakították át virágszegélyes gyepes parterré (vagyis virágágyakkal szegélyezett, utakkal felosztott szabályos gyepfelületekké), valószínűleg Jakoby tervei szerint. Ezt 40 szobor, száznál több dézsás narancs- és citromfa, 40000 virág (minden hónapban kicserélve!), valamint kővázák és szökőkutak díszítették.
A díszkert mögött elterülő, ahhoz szorosan kapcsolódó mulatóerdő szélén két mesterséges vízesés (ún. kaszkád), beljebb pedig Diana és Apolló, Fortuna és Vénusz temploma, több szökőkút, rózsakert, valamint egy kínai mulatóház (ún. Bagatelle) épült, amelyek az előkelő látogatók többnapos szórakoztatását szolgálták a kastély közelében épült Bábszínházzal és Operaházzal együtt.

A fénykor után

A kastély fénykora Esterházy „Fényes" Miklós haláláig, 1790-ig tartott. Ezt követően a család Kismartonba helyezte át székhelyét, s az elkövetkező évtizedekben a kastélyt csak ritkán használták, a park jelentős része is megsemmisült.

1902-ben Esterházy IV. Miklós herceg feleségével, gróf Cziráky Margittal visszaköltözött a helyreállított kastélyba.
A parkot Anton Umlauft schönbrunni császári kertigazgató tervei alapján, és Hulesch Károly hercegi főkertész vezetésével újjáalakították. A barokk park alapszerkezete továbbra is megmaradt. Az ekkor készült historizáló parkkompozíció (geometrikus neobarokk és tájképi - angolkert-szerű - részletekkel) az, amelyet nagyrészt ma is megcsodálhatnak a látogatók. Számos idős növénykülönlegesség maradt fenn ebből a korból (például mamutfenyők, gyantás cédrusok stb).
Ezekben az években ismét Eszterháza lett a család első számú rezidenciája, s bár a hercegné halála (1910) lezárta ezt a rövid fénykort, a család 1945-ig a kastélyban lakott.

A II. világháború után a kastély berendezését széthordták. Az erősen megsérült kastélyt és parkját az utolsó hercegi főkertész, Porpáczy Aladár akadémikus mentette meg, aki kertészeti szakiskolát és kutatóintézetet alapított a kastélyban és a híres kertészetben.
A kastély helyiségeit irodáknak, raktárnak, géptároló-színnek használták. Az 1950-es évek második felére kikerültek a traktorok és a gabonás zsákok a kastély termeiből, és elkezdődött az a munka, amelynek eredményeként - Joseph Haydn halálának 150. évfordulójára - 1959-ben múzeum nyílt az épületben.

A park rendszeres gondozása és tudományos kutatáson alapuló szakszerű helyreállítása, az egykor nyírott fasorok újbóli visszavágása a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága irányításával megkezdődött, s bár sok munka van még hátra, Eszterháza parkja mára ismét az ország egyik leglátványosabb történeti kertjévé vált.

Kastélymúzeum

Napjainkban a kastély újjászületésének izgalmas mozzanatai is megtekinthetők: külső homlokzatai és belső díszterei fokozatosan megújulnak. A hagyományos kastélyséta mellett két új látogatási útvonalat is bejárhatnak az érdeklődők: a Nagy kastélytúra és a Felfedezők útja során lehetőség nyílik megtekinteni az épület rejtett zugait, a kutatás, felújítás alatt lévő tereket, többek között Miklós herceg második emeleti magánlakosztályát, a Bábszínház épületét, a kastély padlásterét, a Belvederé-t (kilátót), valamint a hatalmas angolpark építményeit és botanikai különlegességeit. Nyaranta számos zenei rendezvény, közöttük a nemzetközi Haydn Fesztivál programsorozata várja a zenekedvelőket.

Elérhetőség, programok, parkséta

Díszudvar
Az eredetileg kaviccsal felszórt díszudvarban a 19. század végén kertet létesítettek. A kúp alakúra nyírt tiszafákkal szegélyezett négy nagy gyepfelületben a virágkiültetés formája sokszor változott 1945 előtt. A közeljövőben tervezett helyreállítás Ormos Imre 1958-ban készült, barokkos jellegű tervét követi.

Kamarakertek
A kastély két oldalán elterülő, alacsony kerítéssel elválasztott, eredetileg szobrokkal és vázákkal díszített geometrikus kertek a herceg és a hercegné földszinti magánlakosztályaihoz kapcsolódtak. A 18. században szintjük süllyesztett volt, bennük dézsában nevelt narancs, citrom és egyéb délszaki növényeket helyeztek el.
A 20. század első felében tájképi jellegű kerteket létesítettek itt kanyargó utacskákkal és cserjecsoportokkal. A ma látható, hatalmasra nőtt tiszafák ugyan már nem tükrözik Anton Umlauft 1903-ból származó neobarokk tervének eleganciáját, a sajátos növényzet érdekes aurát teremt.

Parter
A park központi és leglátványosabb része, a kamarakertekhez hasonlóan túlnőtt tiszafáival az Umlauft-féle neobarokk kompozíció maradványa. Először Anton Zinner tervezett ide egy négyszögletes táblákból álló hímzéses partert bukszusból kiültetett motívumokkal az 1720-as években. „Fényes" Miklós herceg ezt előbb megnagyobbíttatta, majd 1775 körül teljesen átalakíttatta - valószínűleg Jacoby tervei szerint - egy gyepes parterré, amelynek tábláit szobrok, vázák, virágágyak szegélyezték, és szökőkutak díszítették. A 60000 kiültetett virágot havonta cserélték, ami óriási költséggel járt. A 19. században a szobrok eltűntek, és csak néhány facsoportot ültettek a nagy gyepfelületen.
A 20. század elején készült, ma is látható legyező alaprajzú parterben a tiszafákkal keretezett gyepfelületeket az első világháború előtt virágok ezrei díszítették, majd a háború alatt krumplival vetették be. A partert szegélyező hármas fasort úgy nyírták, hogy az kívülről hosszú, zöld dobozként jelent meg, belül pedig kettős alagutat képezett. A közelmúltban ismét visszavágott idős fák némelyikén még ma is felfedezhető ez a forma.
A fasorok mögött baloldalt ma is látható a „kiskastély", vagyis a hercegi jószágkormányzóság épülete, valamint a vele egy tömböt alkotó, 1773-ban épült Bábszínház, amelyet a 19. században magtárrá alakítottak a mögötte álló Narancsházzal együtt.
A Bábszínházzal szemben, a parter másik oldalán (a mai angolkert területén) állt a híres Operaház. A 19. század végén leégett, s ma csak a hozzá csatlakozó földszintes épület egy falszakasza áll a partert határoló fasor mentén.

Pál-major
Ennek a kis tájképi kertnek a helyén a 18. században a kastély egyik konyhakertje volt. A 20. század első éveiben a hercegi gyermekek játszóháza és miniatűr majorsága volt itt, amelyben a gyermeki fogatokhoz használt kecskéket és fehér szamarakat tartották.

Szivattyúház
Ez a finom megjelenésű épület falikúttal díszített kis oszlopcsarnokával a kastély felé tekint. Egy 18. századi kút fölé épült, amely az 1784-ben a mai félköríves hársfasor helyén épített díszes kaszkádok (vízesés-építmények) egyikét táplálta vízzel. (A kaszkádok a 19. században elpusztultak.) Az 1908 körül beépített szivattyú már szinte az egész kastélyegyüttest ellátta friss vízzel. Az épület tetejének attikadísze a kastély Belvedere-jét (középső kilátórészét) koronázó mellvéd motívumát idézi.

Lés-erdő
A nevében is a vadászatra (les) utaló, de az 1760-as évektől a mulatókert részévé vált erdőt ma a helyi erdészet kezeli. Az egykori építmények, sétányok, szobrok mára eltűntek, csak a lúdlábszerűen szétágazó három fő nyiladék és néhány másik sétány maradt fenn. A nyiladékok fasorainak belső ágait nemrég visszavágták, hogy a park térszerkezete ismét érvényesülhessen, így a középső nyiladék végén jól látható a szomszédos Fertőszentmiklós templomának tornya. Az egykori Bagatelle nevű, fából épített kínai pavilon helyén ma egy, az 1980-as években épült „kínai" vendégház áll. Az egykori hercegi erdészház mellett zárt területen szelíd szarvasok és vaddisznók láthatók.

Rózsakert
Ezen a területen a 18. században a kastély másik konyhakertje feküdt, a 19. század első felében pedig az egzotikus fák iskolájának adott helyet. Ma az 1908-ban, a hercegné számára készített rózsakert maradványai láthatók a 220 méter hosszú lugasrendszerrel, közepén kínaizáló pavilonnal. Eredetileg 20000 rózsatő díszítette ezt a kertet, amelynek felújítása és revitalizációja a közeljövőben várható.

Az „Angolkert"
Ezt a területet csak 1906-ban parkosították. Az 1770-as évektől e terület délkeleti sarkában állt a híres Operaház, amely a 19. században leégett. Az Umlauft által tervezett, tájképi kialakítású Angolkertet elegánsan kanyargó utak hálózták be, és számos növénykülönlegességgel gazdagították, amelyek közül ma is sok szép példány látható. A bozót és a gyomfák eltávolítása már megtörtént, a parkrész helyreállítása a közeljövőben várható. A kertrészt átszelő négyes hársfasor mentén áll a hercegi istálló igényes épülete, amelyben 1945 után mozi és művelődési ház, a közelmúltig pedig konzervgyár működött. (Ma üres.)

A hercegi kertészet
Az istálló mögötti területen terült el a 20. század elején híres hercegi „Várkertészet", amelyben később gyümölcsnemesítési kutatóintézet működött. Ma már csak néhány üvegház látható a területen. A kertészet felújítása a közeljövőben várható.

Muzsikaház
Ez az épület szolgált Joseph Haydn, valamint a hercegi zenekar zenészei és az operaház énekesei lakhelyéül a 18. században. Ma a Polgármesteri hivatal, valamint Zeneiskola, a Városi könyvtár és a zeneszerző emlékmúzeuma található benne.

Északi park
A kastéllyal szemközt áll a két gránátosház (a hercegi őrség épületei). A mögöttük elterülő részt a 20. század elején parkosították. Hársfasorok, mocsárciprusok, idős platánok és egy szomorú bükk őrzik ennek emlékét, de jellege a sportpálya, parkoló és kemping építésével jelentősen veszített eredeti szépségéből.

Az uradalmi gazdasági település
A 20. század elején a kastélytól keletre fekvő területen építették fel az uradalmi alkalmazottak házait és a kiszolgáló épületeket. Ekkor épült a víztorony is, melynek attikája a szivattyúházéhoz hasonlóan a kastély tetődíszét idézi. A gazdasági épületeket istállók, disznóólak, valamint vaj- és tőzeggyár egészítették ki. Az épületek nagy része ma is látható.

Sírdomb
Eszterháza kertjének újjáélesztője, herceg Esterházy (IV.) Miklósné, szül. Cziráky Margit utolsó kívánságának megfelelően készült ez a sajátos hangulatú kis park, amelyet egy mesterséges dombon alakítottak ki a kastélytól északra, a Hanság mocsarában. A domb tetején rózsalugas védi a hercegi pár kettős sírját. A sírdomb 2008-ban védett nemzeti sírkert lett. (Csak alkalmanként látogatható.)

Fontosabb fák a parkban
A szomorú japánakác (Sophora japonica 'Pendula') két példánya is látható a Pál-majorban. Ezeket a bizarr ágrendszerű fákat még a 19. század elején ültették.
Az Angolkert számos növénykülönlegessége közül kiemelkedik a százéves mamutfenyő (Sequoiadendron giganteum), egy gyantáscédrus (Calocedrus decurrens), valamint két szép páfrányfenyő (Ginkgo biloba).
A platánok csoportjaival szegélyezett Északi parkban, a parkoló mögött áll egy terebélyes szomorú bükk (Fagus sylvatica 'Pendula').

Forrás: nemzetimuemlek.hu

A kastély honlapja: http://www.esterhazy-kastely.com

A kastélykerttel foglalkozó oldalak:
http://www.gazlap.hu
http://taj-kert.blog.hu

videó a kastélykert felújításának terveiről

Az oldal 2012. április 1-én időlegesen bezárt, ezért bizonytalan ideig nem kerül feltöltésre friss tartalom.
Addig is látogasson el a http://tajepiteszek.hu oldalra

Támogatóink

Belépés

Navigáció

Online felhasználók

Jelenleg 0 felhasználó és 3 vendég van a webhelyen.
Minden jog fenntartva - all rights reserved (c) ZöldMűves, 2006-2009
HU ISSN 1788-3237
Rendszer: Drupal
Google Pagerank, SEO tools