Az Országgyűlés 1991. évi határozatának ("a Duna Bécs-Gönyü szakaszán az Osztrák Köztársaság, a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság és a Magyar Köztársaság hozza létre a közös Dunai Nemzeti Parkot")hatására kezdődtek el a tervezési munkák a Szigetközben.

A konkrét területrendezési terv elkészülését hosszas előkészületek előzték meg, melyek 1993-ig nyúlnak vissza. Ekkor készült el a Dunai Nemzeti Park és térsége regionális és tájrendezési tervének vizsgálati anyaga. A tervezés 1997-ben folytatódott tovább, míg végül elkészült a végleges terv, a Szigetközi Tájvédelmi Körzet egyszerűsített bővítésének feltételezésével.

A tervezett nemzeti park területi lehatárolására öt variáció született. Az első változatban a Tájvédelmi Körzet mintegy 1000 ha gyepterülettel lett volna megnövelve, a további variációk bizonyos területek bevonását jelentették, míg az ötödik változatban a Szigetköz és a Hanság összeköttetését "tájhidak" építésével biztosítanák.
A Szigetköz esetében fontos kitérni a térség rehabilitációjára, melynek segítségével az ökológiai és társadalmi funkciók helyreállíthatók, amelyek a következőek:

• a biodiverzitás fenntartása
• a Szigetköz tájképi és természeti sajátosságainak megőrzése
• a felszín alatti ivóvízkincs megőrzése
• az árvizek csillapítása
• a természet megismerése és a pihenés lehetőségeinek megteremtése.

A térségi szerkezeti terv a területrendezési tervek tartalmi követelményei szerint készült el, tartalmazza a térségi területfelhasználás rendjét a térségi területfelhasználási kategóriák szerint, a településrendszer elemeit, és a térségi jelentőségű infrastruktúra-hálózatot és létesítményeit. Az 1 ha-nál kisebb roncsolt felületek csak szimbólummal kerültek jelölésre, de a területrendezés szempontjából igen jelentősek.

A tervdokumentáció részét képezi a szabályozási terv és a területrendezési szabályzat, mely az egyes övezeti szabályozást tartalmazza. Az általános szabályozási előírásokat a részletes övezeti szabályozási előírások követik, amelyek a térségi szabályozási terven grafikusan is meg lettek jelenítve. Megkülönböztetünk védelmi célú, funkcionális és egyéb övezeteket, ezeken belül további övezetcsoportokat, amelyekre vonatkozóan előírásokat tartalmaz a terv.

Külön fejezet taglalja a területrendezési intézkedési javaslatokat, amelynek első pontja így szól: "A területrendezési, ill. a szabályozási tervben foglaltak megvalósítása az intézkedések függvénye. A természet és a táj, valamint a környezet védelmét szolgáló speciális szabályozás végrehajtása elsősorban a kormányzati, a megyei és a települési önkormányzati akaraton múlik."

A megvalósításhoz elengedhetetlen a társadalmi háttér biztosítása. Az egyes konkrét intézkedéseknél leírásra kerültek a felelősök, a finanszírozás lehetősége és a határidő. A szerkezeti terv, a szabályozási terv ajánlásainak, a szabályozási előírások és az intézkedési javaslatok áttekinthetősége és összefüggéseinek értelmezése végett egy táblázat is született, ahol pontosan nyomon követhető a tervezési folyamat.

A tervdokumentáció külön kitér a területrendezési eszközök megfogalmazására, például bizonyos tevékenységek és funkciók korlátozására, a területfelhasználás szabályozására, a területi funkciók meghatározására.

A környezeti, társadalmi és gazdasági hatások vizsgálata sokrétű, külön kerülnek vizsgálatra többek között a térségi szerkezeti tervben javasolt területhasználati módok változásainak hatásai, a területrendezési szabályzat előírásainak hatásai, és a NAKP-nak (Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program - szerk.) megfelelő vidékfejlesztés lehetséges hatásai.

A terv a 2010-Tájodüsszeia kiállításon is bemutatásra került.

generál tervező: Budapesti Corvinus Egyetem Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék

tervezés éve: 2000.