Illyés Zsuzsanna - Borjúvásárcsarnok - Budapest, Máriássy-ház (Borjúvásárcsarnok)

A kertet tervezők,
építők lapja

Címlap Beköszöntő Kapcsolat
Hír Pályázat Esemény Hírek
Magánkertek Közterek Tájak Munkák
Kert Köztér Táj Cikkek téma szerint Cikkek
Linkek, Ajánló Ajánló
Tervezők Szerzők Adatok

A Tisza István tér megújulása Nagykovácsiban

Honlapra kerülés időpontja: 2011, április 18 - 08:58
Az átalakítás előtti állapot helyszínrajzaA nyertes hallgatói pályázat helyszínrajzaA tervezett állapot helyszínrajzaA főtér egykori képe keletrőlA főtér mai képe keletrőlA főtér egykori képe nyugatrólA főtér mai képe nyugatrólElbontásra került kis park a keleti térrészenA rézsű az átalakítás előtt az oszloptrafóval, szemben a református templomA gyepes rézsűt átvágó lépcsősor, amely a református templom előtti térrészhez vezetA gyepes rézsű látványa a református templom felőlA hősi emlékmű és környezete az átalakítás előttAz eredeti helyén megtartott emlékmű megújult környezetbenAz étterem előtti rész az új passzázzsal és az áthelyezett ’48-as emlékkővelKilátás a templomkertből egykorKilátás a templomkertből maKivitelezési „idill” 2010. nyarán

Példaértékű közterület felújításnak lehet tanúja, aki Nagykovácsiban jár. A nagyközség Önkormányzata és a Wienerberger Téglaipari Zrt. által kiírt, a Tisza István tér kialakítására meghirdetett Terca köztérépítészeti hallgatói ötletpályázaton győztes terv alapján az engedélyezési tervek készítésével a Budapesti Corvinus Egyetem Kert- és Szabadtértervezési Tanszékét bízták meg. A koncepció formálásakor, a kivitelezés során, még a legapróbb részletekben is messzemenőkig figyelembe vették a település lakóinak igényét.

...

Nagykovácsi, a budai agglomeráció egyik gyöngyszeme

Nagykovácsi kb. 6500 lakosú, dinamikusan fejlődő település, mely Budapesttől 5 km-re található, és közösségi közlekedéssel a fővárosból könnyen elérhető. A település rendkívül szép természeti adottságokkal rendelkező táji környezetben fekszik, számos Budapest környéki túraútvonal kiindulópontja. Hétvégeken a Tisza István téri buszvégállomástól nagyon sok turista indul kirándulni a környékbeli hegyekbe.

A településen 10 éves távlatban további 3500-4000 új lakos letelepedésével számolnak. Természetesen ezzel az ellátási feladatok és a település képére vonatkozó elvárások is növekszenek, így egyre nagyobb az igény olyan közterületek kialakítására, ahol a település lakói találkozhatnak; ahol különböző rendezvényeket lehet tartani, melyek e városiasodó község lakóinak életminőségét és identitástudatát is erősítik. Ebből a fejlődésfolyamatból is fakad, hogy Nagykovácsi Önkormányzata elkötelezte magát a településközpont fejlesztése ügyében, melynek első lépése a főtér megújítása volt.

A főtér régi képe

A falu hagyományos központja a Tisza István tér, a település 1577 m2 alapterületű főtere, ami jelenleg egyben a Budapestről érkező buszok végállomása is. A tér északi térfalát a XVIII. században épült katolikus templom és plébániahivatal alkotja, melyek nemcsak a tér, de egyben a település legkarakteresebb épületei is. A déli oldalon az 1946-ban épült parasztházból kialakított református templom épülete áll, amely a jövőben - az új református templom megépülése után - önkormányzati tulajdonba kerül, és közösségi funkciót kaphat. Az északi részen, az egykor volt Trendl mulató helyén néhány éve új vendéglő épült.

Az átépítés előtt a Tisza István tér jellegzetes domborzatú, „klasszikus” Y-útelágazással kialakított közterület volt a barokk stílusban épült katolikus templom előtt. Helyzete és struktúrája a közúti közlekedés fejlődésével alakult ki: a tér meghatározó részét a buszvégállomás fordulója és a meglehetősen szabályozatlan útelágazás foglalta el, jelentős aszfaltburkolatot képezve a tér közepén. A közutak által felszabdalt téren kisebb, egymástól független zöld szigetek alakultak ki, melyek sem egymással, sem a tér karakteres épületeivel nem kapcsolódtak. A tér keleti oldalán – egy elbontott épület helyén – parkoló és egy néhány évvel ezelőtt kialakított kis park volt. A tér súlypontjában, kerítéssel körülkerítve állt a világháborús hősök emlékműve, illetve itt volt látható a templom kerítésfalában elhelyezett 1848-as forradalom emlékköve. A katolikus templom és az emlékmű közötti közúton zajló intenzív gépkocsiforgalom funkcionális és vizuális értelemben is elszakította a templomot az emlékműtől és annak szűkebb környezetétől, ahol eredetileg gyülekezőhely kialakítására nyílt volna lehetőség.

A tér nyugati felét fás, gyepes rézsű uralta; a délnyugati térfal mentén földút húzódott. A tér összképének sajátos káoszát tovább fokozta a temérdek légvezeték, a közművekhez kapcsolódó tarka-barka műtárgyak (oszloptrafó, T-com szekrények) és a rendkívül leromlott állapotú burkolatok.

A rehabilitáció során az Önkormányzat célul tűzte ki, hogy a megújult főtér legyen alkalmas a megnövekedett közlekedési feladatok ellátására, ugyanakkor megfelelő színteret biztosítson a közösségi rendezvényeknek; és arculatával erősítse a település lakosainak identitástudatát, valamint növekedjék a rendezett zöldfelületek aránya.

A felújítás története

Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzata és a Wienerberger Téglaipari Zrt. 2007. júniusában „Terca köztérépítészeti hallgatói ötletpályázat”-ot hirdetett a Tisza István tér térépítészeti kialakítására. Friss tervezői ötleteket, javaslatokat vártak a nagyközség halmozottan problémás főterének rendezési lehetőségeire. Az ötletpályázat eredményes volt, sok – a továbbtervezés szempontjából kiváló – elképzelés érkezett a pályázaton részt vevő építész és tájépítész hallgatók részéről.

A pályázat tapasztalataként egyértelművé vált, hogy a Tisza István tér új kialakításának feltétele a közlekedés gyökeres átszervezése. A győztes pályamű (Román László, Nagy Zsuzsa, Száraz Andrea-SZE, Nagy Eszter-BCE, Ragányi Ágnes-BMGE) közlekedési koncepciója értelmében az autóbusz-végállomás egyéb forgalommal nem terhelt saját területet kap a korábbi park helyén, önkormányzati területen, kulturált végállomás épülettel (ez utóbbi pontos programjának és kivitelének tisztázása egy későbbi ütem feladata). A pályamű koncepciója szerint a Kossuth Lajos utca templom előtti szakaszának járműközlekedési terhelése megszűnt, a forgalmat egy, a nyugati térfal mentén vezetett új út hivatott átvezetni a tértől nyugatra eső településrészre. Ezek a megoldások tették lehetővé a templom előtti tér kiszabadítását, díszburkolattal történő ellátását, a megújult főtér karakteres arculatának kialakítását.

Az Önkormányzat elhatározta a győztes terv továbbfejlesztését, és annak alapján az engedélyezési tervdokumentáció elkészítését, valamint uniós pályázat készítését a főtér megújításának finanszírozásához. Az engedélyezési terv, illetve a pályázati anyag összeállításával a Budapesti Corvinus Egyetem Kert- és Szabadtértervezési Tanszékét bízták meg.

...

A terv

A főtér megújításának terve nagyrészt a korábbi útpálya, annak padkája, valamint a lekerített emlékmű-terület figyelembe vételével készült: erőteljesen hosszanti karakterű, a terepi adottságokra nem drasztikus eszközökkel reagáló megoldás. A tér két karakteres részre osztható: a keleti fele nyílt, nyitott rendezvénytér a templom főbejáratával és az emlékművekkel; a nyugati rész fákkal, padokkal alakított, árnyas találkozótér. A tér meghatározó burkolata sárgás színű égetett tégla. A főteret a Kossuth Lajos úttól – annak eséséhez igazodó, egyre magasabb (legmagasabb pontján kb. 2 méteres) mellvédes kőtámfal, illetve fásított gyepes rézsű választja el.

A templom déli, térrel határos, düledező kerítésfala a főtér rendezése kapcsán az eredeti méretekkel újjáépült. A fal előtti rendezetlen járda helyett lépcsős térrész alakult ki. Ez utóbbi a tér burkolatával megegyező téglaburkolatot kapott, amely egy természetes kőburkolatú „ülősávval” egészült ki a fal előtt. Ez a szélvédett találkozóhely a falu fő rendezvénytere, ill. a mise utáni közösségi élet színtere; esténként pedig a helyi ifjúság találkozóhelye lett. A nyugati, ligetesen fásított területrészen keresztül a tér egyrészt „visszacsatol” a Kossuth utca nyugati, eredeti nyomvonalon tartott szakaszára, másrészt a rézsűn átvágva, az igényes megjelenésű, látszóbetonból készült, plasztikus olaszlépcsővel kapcsolatot teremt a tér „alsó” felével.

Az alsó térrész a Kossuth Lajos utca új útszakasza és a tér nyugati fala között alakul ki, mintegy 300 m2 nagyságú területen, és egy, a téren korábban meglévő és áthelyezett díszkút köré szerveződik. Elsődleges funkciója, hogy a jelenlegi református templom későbbi közfunkciójához illeszkedő közterületi kapcsolatot biztosítson, illetve egy későbbi gyalogosforgalmi tengely kiindulási pontjául szolgáljon. A tér burkolata Semmelrock Appia Antika térkő. Az úttól kiemelt szegélyű zöldfelület választja el, széles ülőfelülettel. A kiemelt szegély és a csatlakozó lépcső anyaga szintén látszóbeton.

A téren a meglévő hősi emlékmű helye nem változott, így hangsúlyozza a főtér történeti-kulturális kontinuitását a változtatások ellenére. Az emlékmű az új főtér súlypontjában, kissé kiemelt növényágyásban helyezkedik el. A templom kerítésfalában elhelyezett 1848-as forradalom emlékköve helyi mester alkotása. A fal átépítése során az emlékkövet át kellett helyezni. Az 2009-ben megrendezett lakossági fórumon, a helyi közösséggel egyeztetve, az első vázlattervtől eltérve sikerült az emlékkőnek olyan új helyet találni, mely a tér megújult szerkezetébe jól illeszkedik, és a lakosság emlékkő-elhelyezéssel kapcsolatos elvárásainak is megfelel. Tervezőként fontos szempontnak tekintettük, hogy a főtér a falu minden lakója számára elfogadott, élhető, szerethető hely legyen.

A templomkert és a plébániakert nem volt ugyan része a tervezési feladatnak, de szervesen kapcsolódik a térhez, így a templom falának újjáépítésén túl több ponton át kellett szervezni az egyházi terület gyalogos és gépkocsiforgalmát is. Minthogy a plébániaépület gépkocsival történő megközelítése korábban az átépítés során gyalogoszónává alakított Kossuth Lajos utcán át történt, a gépkocsi bejáratot a nyugati kerítésfalra kellett áthelyezni . A templomkert korábbi bejárata előtt a rendezetlen terepszinteknek „köszönhetően” biztosítva volt – ha nem is teljesen szabályszerű lejtéssel – a templom akadálymentes megközelítése. Az új bejárat előtti lépcsős térrész kialakítása miatt az akadálymentes megközelítést egy, a térre merőleges gyalogos passzázs felől oldottuk meg.

A tér rendezése az itt lévő vendéglő látogatottsága szempontjából egyrészt nagyon előnyös, másrészt azonban az udvarba a gyalogos zónán át behajtó gépkocsi forgalom korlátozását jelenti. A tulajdonossal történt egyeztetés során sikerült egy kompromisszumos megoldásra jutni. Csak az étterembe tartó szállítójárművek hajthatnak át a lehajtható pollerekkel védett térrészen.

A tervezés során fontos elméleti kérdés volt, hogy összhatásában milyen legyen a tervezett főtér új arculata. A tervezés során döbbentünk rá, hogy a karakteres, modern vidéki építészeti stílus még mindig hiányzik a mai térépítészetből. Olyan főtér megformálása volt a célunk, mely nem egy ”lekicsinyített” nagyvárosias karakterű terület, hanem egy önmagát ma is falusi főtérként definiáló, ugyanakkor jó minőségű, mai design-elemeket felmutató környezet. A főtér tervezése során a terepre illesztés, részben a kevesebb burkolt felület, a szintvonalakkal párhuzamosan elnyújtott központi térrész és – a terület „leteraszolása” helyett – a lejtős gyepfelület megőrzése, a helyi kőanyag használata és vidéki hangulatú növényegyüttesek telepítése (diófa, díszcseresznye, ringlószilva, magyartölgy, virágos cserjék), valamint a rusztikusabb építési módszerek (pl.: előfalazott terméskő burkolatú falak nagyméretű kövekből, „mediterrán” kőfal helyett) bizonyultak jó megoldásnak. Az ehhez illeszkedő részletmegoldások, például: döntött szegély a közút mentén és murvázott padka, szintén erősítik a falusias karaktert. A látszóbeton lépcsők és támfalak semleges jellege jól illeszkedik a masszív kőfalak által meghatározott miliőbe.

A központi térrész burkolatához a sárgás árnyalatú tégla jó választásnak bizonyult. Az eleinte kissé élénk szín hamar megfakult, s így már a természetes kőanyagokkal kellemesen együtt dolgozik. Textúrája valamelyest a döngölt földére emlékeztet, amely évszázadokon át meghatározó volt a falusi főtéren. A központi téren kívüli átkötő, kiszolgáló felületek anyagválasztása is azt mutatja, hogy a helyi kőanyag színvilágára emlékeztető, a természetes kőfelületeket megidéző mesterségesen „cirmos” felületképzésű térkő elfogadhatóan semleges alapfelületet biztosít, amely nem kerül konfliktusba a falusi főutca heterogén építészeti közegével. Ugyancsak tanulság, hogy még elenyésző felületen sem alkalmazható hullámkő illetve öntött aszfalt (pl. néhány parkoló), mivel ezek rendkívül idegenek ebben a környezetben. Tehát a természetes köveket idéző egyszerű formák és textúrák, valamint az ismétlésektől mentes egyszerű rakásrend érvényesülni hagyja, míg a bonyolultabb, egymásba kapcsolódó kövek, minták, raszterek rombolják a térkaraktert.

...

Az Önkormányzat 2008-ban a Közép-Magyarországi Operatív Programok „Pest megyei településközpontok fejlesztése- kisléptékű megyei fejlesztések” pályázaton közel 90 millió forintot nyert a megvalósításhoz, mely 2010. április közepén kezdődött.

...

A megvalósulás

A helyi önkormányzat megbízásából tervezői művezetések során végigkísértük a teljes kivitelezést, és sikerült elérni, hogy a legapróbb részletek is a terv szerint valósuljanak meg. Ahol előre nem látható körülmények miatt a tervtől el kellett térni, kompromisszumos megoldások kidolgozására volt szükség, amelyeket a kivitelezővel egyeztetve végeztünk el. A kivitelezés első lépéseként az útépítési munkák (a Kossuth Lajos utca templom előtti szakaszának elbontása és az új szakasz építése, ill. az összekötőszakasz újra aszfaltozása, új buszforduló építése) zajlottak. Ezzel párhuzamosan a közműszolgáltatók a légvezetékeket részben földkábelekre cserélték, részben a felesleges vezetékeket megszüntették. Az oszloptrafó is áthelyezésre került a tér közepéről. A kivitelezés szervezése során a legnagyobb problémát az jelentette, hogy a menetrendszerű busz forgalmát a tér felújítás teljes időtartama alatt fent kellett tartani, és hogy a falu energiaellátását ill. a távközlési hálózat működését rövid üzemszünetektől eltekintve folyamatosan biztosítani kellett.

Bár a burkolatépítési és növénytelepítési munkák csak az útépítési és közműfektetési munkák után kezdődhettek, a templomfal újjáépítése az útépítéssel és közműfektetésekkel párhuzamosan zajlott, minthogy a betonból készülő falak előfalazott terméskő burkolatának készítése nagyon időigényes feladatnak bizonyult. A kivitelezés során az önkormányzat illetékesei rendszeres tájékoztatták a település lakóit a munkák menetéről, a forgalmi korlátozásokról, így a lakosság jobban tűrte az építkezéssel járó kellemetlenségeket.

2010. július 24-én nagy tömeg ünnepelte a megújult Főtér átadását, és a falu lakói azóta is lelkesen használják a teret.

...

vezető tervezők: dr. Almási Balázs, Bakay Eszter, dr. Balogh Péter István, Gergely Antal
szakági tervezők: Kiss Csaba út- és közműtervezés
Bach Gabriella - tartószerkezet
Janoch Tibor - elektromos
generáltervező: Budapesti Corvinus Egyetem Kert- és Szabadtértervezési Tanszék
tervezés éve: 2008-2010.
kivitelezés éve: 2010.
beruházási költség: 180 millió Ft
kivitelező: Főkert Parkfenntartó –Kertészeti és Szolgáltató Kft.

Forrás: epiteszforum.hu

Fotók: dr. Almási Balázs

Az oldal 2012. április 1-én időlegesen bezárt, ezért bizonytalan ideig nem kerül feltöltésre friss tartalom.
Addig is látogasson el a http://tajepiteszek.hu oldalra

Támogatóink

Belépés

Navigáció

Online felhasználók

Jelenleg 0 felhasználó és 6 vendég van a webhelyen.
Minden jog fenntartva - all rights reserved (c) ZöldMűves, 2006-2009
HU ISSN 1788-3237
Rendszer: Drupal
Google Pagerank, SEO tools