"Azt mondják, a legkápráztatóbb, és lelki-szellemi szempontból a legmélyebb tájak alapvetően kétfélék: vagy azok, amelyeknél több táj találkozása a határjelenségek, áthallások, átszíneződések sokaságát hozza létre, vagy éppen ellenkezőleg, amikor egy táj minden dimenzióját egyetlen tulajdonság szövi át (pl. magashegységek, szikesek stb.). A Szigetköz ez utóbbiba tartozik: még ha nem is látható mindenütt víz, jelenléte mindenütt érezhető – a levegő illatában, a hajnali párában, a nyári napsütésben zsongó életben.

A mai Szigetköz területe a pliocén végén süllyedt meg, és vált nagy kiterjedésű lapos medencévé, amelyet az erre vándorló, helyüket kereső ősfolyók (Ős-Rába, Ős-Nyitra stb.) vastag kavicsággyal béleltek ki. A Kárpát-medencébe lépve itt a Duna esése csökken, meglassul, és fogyó energiájával képtelen tovább szállítani hordalékát – az így kiülepedő, lerakott hordalék hozta létre a Duna teljes hosszának egyik legszebb vidékét, a Szigetköz (és a bal parton a Csallóköz) vízjárta csodavilágát.

A tájat a folyamatosan változó holtágak, a helyét változtató medrek, mozgó, pusztuló és újraépülő szigetek, hordalékkúpok jellemezték. A terület növényzete ezen a mozgalmas földön telepedett meg, és próbálta megkötni, gyökereivel rögzíteni a szigeteket, a folyóoldalakat. Az itt élő ember településeit folyamatosan az éppen árvízmentes dombokra telepítette (át) – ezért a szigetközi falvak évszázadok alatt gyakorlatilag bejárták a táj majd' teljes területét (ahogy erről a dűlő- és tájnevek is tanúskodnak).

A folyószabályozás óta a falvak a mentett oldalra költöztek, a főág folyása meggyorsult, ezért a főmeder mélyült, egyre ritkábban került friss víz a távoli holtágakba, és megindult a feltöltődés. A huszadik század végének agyréme, a bősi vízlépcső pedig betetőzte a folyamatot: a Szigetköz kiszáradásnak indult.

Mégis, a Mosoni-Duna és a Duna fő medre közötti terület több része máig a folyó egyik legértékesebb, többé-kevésbé az eredeti állapotokat idéző része maradt. A Szigetköz felejthetetlen világát ma is a kisebb-nagyobb holtágak, mellékmedrek, az ártéri ligeterdők, a mocsaras, tocsogós, nedves rétek néhol valószínűtlen bujasága idézi. A természetvédelem mesterséges elárasztásokkal próbálja fenntartani az egykor volt vízi világ maradványainak túlélését."

Régheny Tamás
Forrás: http://www.foek.hu

A védett terület nagysága 9682 ha, ebből fokozottan védett 1427 ha.
A terület kezelője a Fertő–Hanság Nemzeti Park Igazgatósága.
Tervezik egy közös szlovák-magyar nemzeti park létesítését, amelyre már elkészült egy megvalósíthatósági tanulmány, sőt, 2000-ben a Budapesti Corvinus Egyetem Tájtervezési Tanszéke elkészítette a tervezett Dunai Nemzeti Park területrendezési tervét is.

A témáról megjelent cikkek, tanulmányok:

A Szigetköz rehabilitációs és fejlesztési koncepcióját 1993-ban készítették el.

Területfejlesztési elképzelések (2004): a Vituki és az Ökoplan cég szakértői által összeállított egyeztetési anyag, amely három jelentős stratégiai pont megvalósítását tartja szükségesnek: a magyar–szlovák tárgyalások elfogadható lezárását, az Öreg-Duna vízpótló és komplex vízi úti rendszerének kidolgozását és a közös nemzeti park feltételeinek kialakítását.

A Felső-Szigetközben a tározótér, a Duna menti hullámtér és a Mosoni-Duna, valamint a Zátonyi-Duna és a Mosoni-Duna összekötő vonalában tervezték az ökológiai folyosó kialakítását. A szakértők úgy látják: Felső-Szigetközben igény van egy határátkelő megnyitására. Ilyen lehetőség a rajkai zsilipnél és a dunakiliti duzzasztóműnél lehet. Idegenforgalmi célból támogatandó a dunakiliti hajózsilip üzembe helyezése. Igény van sétahajózás megvalósítására Dunacsúny és Dunakiliti között. Közép-Szigetközben az ökológiai folyosó gerincét északon a Duna hullámtere, délen a Mosoni-Duna adja. A két rendszert a Nováki- és a Hédervári-csatorna mentén szeretnék összekötni.

A mentett oldali vízpótló rendszerek rehabilitációja az Alsó-Szigetköz hatékony vízpótlása miatt lehet fontos, hisz Alsó-Szigetköz leginkább rászorult a vizes élőhelyek rehabilitálására. Itt meg kell kezdeni a patkányosi mellékágrendszer rehabilitációját és a mentett oldali vízpótló rendszer kiépítését.

A tanulmány hét kisebb fenékküszöb megépítését javasolja a Szigetközben: kettő Dunakiliti és Dunasziget között, kettő Dunasziget és Kisbodak között, egy Dunaremeténél, egy Lipótnál és egy Ásványrárónál lenne.

A Mosoni-Duna környezete egyedi fejlesztési elképzeléseket is igényel. A Duna elterelése után kedvezőtlen vízi állapotok a vízi turizmust hátráltatták. Csak a vízpótlás után várható kedvező jövőkép. A Mosoni-Duna az európai vízi turizmus útvonala, egyben az ökológiai folyórehabilitáció mintaterülete. Itt kettős stratégiai célt fogalmaztak meg: a környezetminőség javítását és a térség egységes idegenforgalmi szerepének erősítését.

A Mosoni-Dunán a nemzetközi kishajóforgalom beindítása határforgalmi feltételeinek megteremtésére hívják fel az önkormányzatok figyelmét. Az üzemvízcsatornán az erős hullámzás nem engedi a kishajóforgalmat (lehetetlenné téve ezáltal a Bécs és Budapest közötti jachtozást), ám a Mosoni-Duna erre alkalmas lehet. Szükség van a kerékpárút és a termál- és a falusi turizmus fejlesztésére.

A hullámtéri turizmus már a rajkai zsilipnél elindulhatna, ám ez nem befolyásolná a dunakiliti tározótér későbbi hasznosítását. A jachtturizmus számára Rajka, Dunakiliti és Ásványráró lehet potenciális kikötőhely, a vízi turizmusnak a töltés mellett kialakított kempingek nyújthatnak szolgáltatásokat. A tanulmány összeállítói javasolják a töltés tetején egy kerékpárút kialakítását is.

Forrás: Cséfalvay Attila, www.kisalfold.hu

A Szigetköz rehabilitációjának lehetséges megoldásai (www.bosnagymaros.hu)

A Duna "visszakanyargósításáról" (www.epiteszforum.hu)

http://www.szigetkozosen.hu: „A Szigetköz-Csallóközi Duna ártér mellékágrendszere rehabilitációjának közös megalapozása" - magyar (Ökoplan-TérTerv) és szlovák (Lisicky-Mucha) javaslatok

http://szite.hu: A Szigetközi Természetvédelmi Egyesület javaslata a mellékágrendszer rehabilitációjára

A Szigetközi-Csallóközi Nemzeti Park megvalósíthatósági tanulmány (www.szite.hu)

Vízügyi modell a dunaszigeti kismintatelepen (www.pisztrangkor.hu)