Az U-alakú családi ház a kedvezőbb, délnyugati tájolás miatt rendhagyó módon az utca felé nyitott. Hogy mégis megőrizte intimitását, azt annak köszönheti, hogy - az előírás szerinti minimális hátsó kertrész meghagyása mellett - a lehető legtávolabb épült az utcától. Az így kialakult tágas előkert a ház viszonylagos nyugalmának biztosítása mellett a közlekedés, valamint a pihenő- és díszkert funkcióit is ellátja.

Az épület két szárnya közti védett térben található a tágas terasz, ami a ház meghosszabbítása a kert felé, egyfajta átmenetet képez a belső és a külső tér között. Mivel a ház az utcához képest 1,5 m-rel magasabban helyezkedik el, a teraszra kényelmes, nyújtott belépőjű, ún. olasz lépcsőn lehet feljutni. A lépcső melletti enyhe dőlésszögű, napos rézsűn sziklakert pompázik. A sziklakert uralkodó növénye a sárga virágú ligetszépe, amely láthatólag jól érzi itt magát.

Az épület fala melletti, és - annak folytatásaként - a garázshoz vezető és a gyalogos út közötti szigetszerű növényágyásokba különböző, változatos színű, formájú és magasságú örökzöldek kerültek. A kertnek különleges hangulatot kölcsönöz a garázs előtti oszlopon felfutó lilaakác.

A kerti sütésre-főzésre és társas összejövetelek rendezésére alkalmas terület a rézsű aljában, örökzöld és virágzó cserjék által övezve, a kertet határoló leyland ciprusok tövében „bújik meg”. Ide a teraszra vezető lépcső aljából indulva tipegő vezet.

A kertben mind a garázshoz vezető szélesebb, mind a házhoz vezető keskenyebb út és lépcső, valamint a tipegőként lerakott burkolat is egységesen egyszerű, mosott kavicsos felületű betonlapokból készült.

Bár nem minden a kertépítészeti tervek szerint valósult meg, a kert hangulata egyaránt tükrözi a tervező és a megrendelő elképzelését, és a kopár, homokos talajú területen viszonylag rövid idő alatt sikerült a háziak által kedvelt, használt és harmonikus kiültetésű „zöld szigetet” varázsolni.