Villandry azon kevés Loire menti épületek közé tartozik, mely nem magáról az épületről, hanem kertjéről lett világhírű, melyet „Franciaország kertje”-ként is emlegetnek, és amely a francia nemzeti kulturális örökség egyik ékköve.

A kert már abban a tekintetben is különleges, hogy modern, kortárs kertépítészeti alkotásként az óváros ölelésében helyezkedik el, hidat alkotva az ősi és modern, saját magunk és a történelmünk között. Megmutatja, hogy az ember a különböző korokban hogyan alakította az őt körülvevő természetet, a kertben járva egyfajta kerttörténeti utazást élhetünk át. Elnevezése – “a képzelet kertjei” – utal arra, hogy több, egymás mellett létrehozott kisebb kertből áll, amelyek mindegyike más-más érzékszervünkre van hatással. Képzeletbeli, belső utazásra invitál bennünket az érzékszerveinken és érzéseinken keresztül.

A Margitszigettel világörökségi címre pályázik hazánk fővárosa, noha egyes zárványterületeinek (szabadtéri színpad, HM teniszpályák, Sirály Csónakház, Casino, Palatinus) leromlottsága és tulajdonjogi tisztázatlansága évtizedek óta akadályozza a park megújulását. A szezonális használattal összefüggő terhelés oly mértékben megugrott az utóbbi évtizedben, hogy az már a fenntarthatóságot veszélyezteti.

Magyarország egyetlen teljes egészében helyreállítható kastélyparkja nyílik majd meg három év múlva a Helikon kastély mögött. A kellő atmoszféra eléréséhez kész erdőt vesznek a keszthelyiek.

2008-ban készült interjú az azóta Ybl-díjas Török Péter táj- és környezetépítésszel a magyar kertépítészet egyetemes kultúrában betöltött szerepéről, múltjáról, jelenéről és lehetséges jövőjéről.

Fehérvárcsurgó hovatovább nem csupán arról nevezetes települése Fejér megyének, hogy itt látta meg a napvilágot Amerigo Tot, világhírű szobrászművész, hanem arról is, hogy itt újul meg és teljesít kulturális szolgálatot a Károlyi-kastély.