Megjelent: Helikon, 2008.

A könyv hiánypótló munka, a magyar barokk kerttörténet első átfogó korpusza, jelesül a 18. századi magyar kertművészetet tekinti át. A török hódoltság és a felvilágosodás áramlatai közötti jelentős korszakot tárgyalja, amely egybeesik az ország gazdasági megerősödésével. A témához kapcsolódó utolsó kutatások fél évszázadnál is idősebbek, és azokat is számos tekintetben felülírta a mai művészet- és történelemszemlélet. A kötet célja tehát, hogy bemutassa Magyarország 18. századi kertművészetét, az elsősorban a kastélyokhoz kapcsolódó díszkerti alkotásokat éppúgy, mint a hasonlóképpen barokk szabályossággal és művészi igénnyel elkészített vadas- és haszonkerteket is.

A kerteket típusok szerint tárgyalja, és az összes fellelhető kerti elemet áttekinti és magyarázza. Két nagy egysége, az átfogóbb, témáját a nagy európai egységben vizsgáló bevezető tanulmány és a konkrét kerttervek ismertetéséből, elemzéséből álló úgynevezett katalógus.

Fontos mű nem csupán a tájépítészet szakembereinek, az építészettörténet, művelődéstörténet, agrártörténet szakembereinek, hanem a gyakorlati műemlékvédelemben tevékenykedőknek is.

A szerző táj- és kertépítész mérnök, műemléki szakmérnök. Kezdeményezésére alakult meg a budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészi Karán a Kertépítészeti Műemlékvédelem Szakirány, amelynek vezetője és több tárgyának oktatója.