A 2009-ben átadott Eiffel Tér Irodaház együtt épült az előtte kialakult városi térrel. A tér az irodaházzal szerves egységet képezve, elsősorban annak közösségi funkcióit egészíti ki, de mint önálló városi elem is működik.

Az irodaépület két épületszinten is kapcsolódik az előtte lévő, 4800 m2 nagyságú térhez. A Teréz körút felől lehet megközelíteni az első emeleti szinthez kapcsolódó kilenc méter széles teraszt, amely kitűnő rálátást nyújt a cizellált homlokzatú, Eiffel Iroda tervezte Nyugati pályaudvar épületére (1875) és a két épület közé befeszülő, süllyesztett, ún. Eiffel térre.

Az irodaház másik kapcsolódási szintje a -4,2 méteres szinten lévő földszint. Ez a szint közvetlenül kapcsolódik a tér egészéhez – természetes teraszként használja az igényesen kialakított városi teret. Az itt kialakított vendéglátó-, kávézó- és kiállító-helyek kiülő teraszainak mozgalmas látványa fogadja a térre érkezőket.

A süllyesztett tér a Nyugati pályaudvar fogadócsarnokának is hangsúlyos előtere, a homlokzatot körülölelő, tizenöt méter széles burkolt felülettel, mely közvetlen megközelítést biztosít a gyalogosok és a taxival érkezők számára. A széles sávon belül helyeztük el a keleti és nyugati oldalon lévő épületszárnyakhoz kapcsolódó vendéglátó helyek kiülő teraszait, melyek a térszínnel megegyezően kiskockakő burkolatúak.

A növényanyag tekintetében a meglévő és megtartható faállományt tiszteletben tartottuk. Új fák telepítésénél elsősorban arra törekedtünk, hogy a homlokzat minél inkább látható maradjon.

Az „Eiffel-váró” előterétől sajátos kertépítészeti elem, egy lapos rézsű (gyepes lejtő) szolgál arra, hogy lejussunk a tér alsó, süllyesztett részére. Komponált helyeken a gyepes lejtő átvált faburkolatú és gyepes lelátó lépcsőkbe. A szűkebb helyeken a gyepes teraszokat szabadon, szertelenül hajló cortenacél lemezekkel gyámolítottuk. Ily módon nagyon különös, ún. lebegő gyepteraszok jöttek létre, kicsit Machu Picchu látványát megidézve. A gyepes lejtőkbe helyezett lépcsők olyan mértékben vannak elnyújtva, hogy azok azonos hajlásúak a lejtővel. Ebből eredően a lejtő nagyon egységes, nyugodt felületet mutat.

A tér centrumában helyezkedik el a 36x28 méteres ún. rendezvénytér, melynek elkeskenyedő részei sajátos rámpaként folytatódnak: a Teréz körút felé a lépcsővel kísért rámpával, mely egy megdöntött zongora billentyűzetét utánozza, északi irányban pedig a finoman megmozgatott felületű vizes lejtővel. Itt a rendezvénytér 8x18 méteres vízfelülettel egészül ki, melynek vízteraszait a mozgó, lefolyó víz kapcsolja össze.

A vizes rámpa és a vízesésfal is ebbe a vízfelületbe torkollik, miáltal a vízforgató gépházon keresztül bekapcsolhatók az állandó vízáramlásba. A szikár, visszafogott elemekkel szerkesztett alsó tér télen jégpályává alakul, egyébként pedig kulturális rendezvények színtere: nyüzsgő, élettel teli városi tér, melynek közvetlen gyalogos kapcsolata van a Teréz körút és a Podmaniczky utca irányába. Remélhetőleg mindez a VI. kerület – és persze az egész város – kedvelt látogatóhelyévé válik, és gerjeszti az igényes környezetkultúrát célzó belvárosi fejlesztési folyamatot. Legyen ennek egyik jelentős eleme az Eiffel tér.

A terv a 2010-Tájodüsszeia kiállításon is bemutatásra került.

környezettervezés: LAND-A Táj- és Környezettervezési Műterem Kft.
vezető tájépítész tervező: Karádi Gábor
tájépítész munkatárs tervező: Csontos Csenge
szerkesztő: Zsovák Ildikó

építészet: Fekete Antal (Finta Studio)
vízgépész tervező: Karlócai Péter, Drobni Gergely, Skublics László (Technoconsult Kft.)
statika: Volkai János

kivitelező: Herosz Zrt.

tervezés éve: 1995.
kivitelezés éve: 2009.

Forrás: epiteszforum.hu
Fotók: Polgár Attila, Karádi Gábor, Csontos Csenge