A fantáziának nem szab határt sem a kerítés, sem a telekméret. Egy ikerház kisebb alapterületű kertjét is többféleképpen lehet kialakítani, az igények, az elképzelések és nem utolsó sorban a pénztárca függvényében.

Már nyolc éve, hogy a tulajdonosok lakótelepi panellakásukból ebbe az ikerházba költöztek. Az épület kialakításakor, a jobb helykihasználás érdekében, alagsori szintet is terveztek a házba, ami miatt a nappali szintje jóval a környező terep fölé emelkedett így a belső tér és a kert között nem volt közvetlen kapcsolat. A kitermelt földből ezért egy domb épült a nappali mellé, így most lépcsők nélküli, egyenletesen lejtő gyepszőnyeg vezet az eredeti terepszinten kialakított alsó, hátsó, illetve oldalsó kertrészébe. Ezáltal a nappali, a terasz és a kert egybefüggő teret alkot, megvalósítva a külső és belső tér egységét.

Ezt az egybefüggő teret, különálló, intim zugok szakítják meg. A téglalap alakú kerthez a közelmúltban még egy részt csatoltak, így „L” alakú telek lett belőle. Az újonnan a telekhez csatolt kertrész végleges kialakítása, a közeljövő feladata. A tervek szerint a két telek közé a szomszédot eltakaró tűlevelű sövényt, a kertnek erdei hangulatot kölcsönző lombos fák ültetését tervezik. Az „L” alak rövidebb szárában gyümölcsfák élnek. Az „új” és régi kert határán található a tűzrakó-hely, ami egy pihenőhöz kapcsolódik. Ez utóbbi burkolata fakocka, amit a háziak maguk vágattak 10x10 cm-es akácgerendákból. A pihenő felett nádfedelű hintaágy hívogatja a látogatót.

Ennek közelében került kialakításra a „gyereksarok”. Az évek múlásával e terület funkciója változni fog, de a legkisebb csemete egyelőre élvezi az itteni játékot, így az átalakítás még várat magára.

A teraszhoz kapcsolódó fóliás kerti tó rengeteg madarat vonz. Magán a teraszon mediterrán hangulat uralkodik a dézsákban élő fagyérzékeny növényeknek, és a falra szerelt kaspókba ültetett színes virágoknak köszönhetően, melyek a téli hónapokat a pincében vészelik át.

A nappali szintje, a terasz burkolata és az oldalkertben lévő bejárat közötti szintkülönbség ideális hely volt egy sziklakert építésére. A kövek között élő, különböző nagyságú, színű és formájú örökzöldek képezik a sziklakert vázát, ezt egészítik ki a színes virágú évelők, talajtakarók. Ez a rész a háziasszony „kísérleti üzeme”, ahová a tervtől eltérően egyéb, a tulajdonosoknak is tetsző növényeket ültettek.