Mit kezdhet az ember, egyáltalán kezdhet-e valamit egy olyan kerttel, mely nem is kert, hanem egy régi polgári ház udvara? Olyan tér, melynek egyik fele burkolt, a másik pedig egy födémen található. Lehet-e ilyen feltételek mellett igazi kertet kialakítani? A látszólag megoldhatatlannak tűnő feladatra létezik megoldás!

A tulajdonosok évekkel ezelőtt fogtak hozzá házuk teljes átalakításához. Az udvar nagy része ekkor még beépített vagy burkolt felület volt. A telek hátsó részén, a terepszint alá nyúló, kétszintes műhelyépület állt, a főépület udvar felőli része átalakításra szorult, és a növényzet szinte kizárólag egy idős csüngő japánakácra (Sophora japonica) korlátozódott.
Az átalakításkor csak a városképhez illeszkedő utcai homlokzatot és házrészt hagyták érintetlenül, valamint a japánakác megóvására fordítottak nagy gondot. A hátsó épületszárny helyén teljesen új lakrészt alakítottak ki. A régi, terepszint alá nyúló épület felső szintjét is elbontották. A föld alatti szint alkalmasnak tűnt egy garázs létesítésére, ezért a födém megerősítése, és a szigetelés megoldása után garázslehajtót építettek hozzá, a tetejére pedig 20cm vastag földet hordtak. Ez a későbbiekben befüvesített területrész egy kisebb rézsűvel csatlakozott a környező kertrészhez.
Az udvar nagy része új burkolatot kapott, egyrészt, hogy a kocsikkal el tudjanak jutni a telek végében lévő „mélygarázsba”, másrészt, hogy az új épületszárny mellett, teraszként és a gyerekek játszóhelyeként egyaránt hasznosítható felület alakuljon ki. A fennmaradó helyekre növényeket, zömmel örökzöldeket ültettek, hogy eltakarják a szomszédos épületfalat, és oldják a burkolat merevségét.

A kialakítás azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A gyakorlatban a garázst egyre ritkábban, később egyáltalán nem használták. A zárt beépítésű ház kocsibehajtója ugyanis fedett, ahol gond nélkül tudtak parkolni, és télen sem kellett megtisztítani a garázshoz vezető hosszú utat. Gondot jelentett az is, hogy a burkolat és az épület melletti terasz tájolása miatt a kert nyáron nagyon meleg volt, a födémen lévő gyepfelületet pedig sivárnak érezték. Szerették volna a kertet használhatóbbá, tetszetősebbé tenni, a meleg ellen pedig hűsítő vízfelületet, egy medencét kialakítani. Ekkor fordultak kerttervező szakemberhez, hogy segítsen rendszerbe fogni, és új ötletekkel gazdagítani elképzelésüket.

A tervezés elsődleges feladata a födémen lévő terület „kertté varázsolása”, és a medence elhelyezése volt. Erre, a helyi adottságok miatt, csak az épület mellett, a régi terasz átalakításával nyílt lehetőség.
A garázsfödém terhelhetősége nem tette lehetővé, hogy az egészre vastagabb földréteget hordjanak, ezért a födém szélén kisebb méretű, 60-80cm magas fa növénykazettákat létesítettek, melyekbe már nagyobb cserjéket, örökzöldeket is ültethettek. A ládák közötti részt nagy szemű kaviccsal borították, és Budapest térkő szegéllyel választották el a gyepfelülettől. A kavicsos részre különböző magasságú évelők kerültek. A födém szomszéd kerítésfala melletti részén pergolával fedett, árnyékos pihenőt alakítottak ki, a másik végében kialakított faburkolaton pedig a meglévő tűzrakó került elhelyezésre.
A födém és a környezetében lévő alacsonyabb kertrész közötti szintkülönbséget, a korábbi egyenes rézsű helyett, alaprajzilag és magasságilag is „megmozgatott”, alacsony falakkal, illetve az így kialakított növénykazettákkal hidalták át. A kazetták „benyúlnak” a garázs fölé is, így ott lehetőség nyílt kisebb kerti terek kialakítására. A magasságkülönbségek miatt ugyanakkor optikailag is megnövekedett a rendelkezésre álló tér nagysága.
A medence, az újonnan kialakított terasszal egybeépítve, közvetlenül az épület mellett kapott helyet. Az egyenes vonalú falak, az épület közelsége és a jobb helykihasználás érdekében a vízfelületet „L” alakúra tervezték, a mellette lévő garázslehajtótól pedig növényráccsal választották el. A lehajtó másik oldalán, a meglévő betonfalra nagyméretű növényládák kerültek. Az itt élő csüngő növények a lehajtó betonfalát, a magasba törő örökzöldek pedig a szomszédos épületfalat takarják.
A régi garázs funkciója is megváltozott. A gépkocsival történő megközelítés lehetőségét meghagyták, de - a család és a barátok legnagyobb örömére - garázs helyett billiárd- és fitness-termet alakítottak ki benne.
Az oldalkertben nem végeztek nagy átalakításokat, csupán a meglévő japánakác környezetét korszerűsítették. A sátorszerűen lehajló lombkorona alatt került elhelyezésre a kukatároló, és kibővítették a korábban itt lévő gyerekjátszót is. A talajt gumitéglával fedték, amire hinta, csúszda és játszótorony került.
A kert átalakításával nemcsak használhatóbb kerti terek jöttek létre, hanem barátságosabb, nem szokványosan kialakított kertet létesítettek, melyet ma sokkal többet használnak, mint korábban, és amely így az egész család számára nagyobb örömet, új életteret jelent.