Kerttörténeti könyvek ritkán jelennek meg a magyar könyvpiacon, vagy ha igen, azok is inkább egy-egy korszak bemutatásával, tudományos feldolgozásával foglalkoznak, elsősorban a szűken vett szakmának szólnak; illetve esetenként olyan „képes” könyvek is napvilágot látnak, amelyek viszont „csupán” a kertek szép részleteit mutatják be, vagy építészeti leírásokhoz kapcsolódnak. A most megjelenő "Kertörökségünk” c. könyv a két típusú feldolgozás között, tudományos igényű, ismeretterjesztő kiadványként, egy szélesebb közönséget céloz meg. Szeretnénk, ha a kertek iránt érdeklődő, más szakmák képviselői mellett olyan laikusokhoz is eljutna kiadványunk, akik a kertet nemcsak mint növények gyűjteményét látják, hanem érzékelik a kertek kompozíciós szerkezetét éppúgy, mint a különböző stíluskorszakokat jellemző kertrészleteket, építményeket is, vagy ha eddig nem volt ehhez ismeretük, a könyv segítségével ráérezzenek a kertek lényegére.

Évtizedek óta van egy szűk szakmai kör, akik a műemlékvédelem-örökségvédelem keretei között, illetve az Egyetemen foglalkoztak, foglalkoznak a történeti kertekkel, - a kertépítészet műemlékeivel,- ezeknek a különleges épített elemeknek az összeírásával, kutatásával, tervezésével, fenntartásuk, védelmük megszervezésével. Miközben ez alatt az idő alatt kialakították a hazai kert-műemlékvédelem módszertanát és gyakorlatát, jelentős helyreállítások is kötődnek a nevükhöz. Végig célként lebegett szemük előtt a kertépítészet, a kerttörténet - a kultúra e sajátos területének - népszerűsítése is. Előadások, cikkek, tudományos publikációk mellett, kiállításokat szerveztek, sőt az egyetemi oktatásban is szerepet vállaltak.

A mostani kiadvány szinte összegzésként, háttér anyagként, a korábbi azonos című kiállítás és tematikus térkép folytatásaként a legjelentősebb magyarországi kertek tömör bemutatására vállalkozik. Tájékoztatásként a bevezetőben tisztázzuk a legfontosabb szakmai fogalmakat, a kertépítészet, történeti kert jelentését, a magyar kerttörténeti stíluskorszakok jellemzőit. Ezek után az országot öt nagy földrajzi területre osztva mutatjuk be a kerteket. A válogatást a már hosszabb ideje alkalmazott kerttörténeti listákból állítottuk össze, több mint 150 objektumot kiemelve. Biztos vannak olyan parkok, amelyek legalább ilyen jelentősek, mint amiket bemutatunk, mégis kimaradtak könyvünkből. Teljességre nem törekedtünk, inkább azt szerettük volna, hogy mindenféle kert szerepeljen: a kastélykertektől kezdve a kolostorkerteken keresztül a városi közparkokig. Nagyon tömör történeti ismertetők, leírások, és az érdeklődést felkeltő régi térképek, archív képeslapok, korabeli ábrázolások, mai fotók, és a tájékozódást segítő adatok szolgálják a kertek megismerését. Természetesen a jelentősebb kerteket kicsit bővebben tárgyaljuk. Az ismertetéshez a legfontosabb forrásanyagokat használtuk fel, amelyeket a legjelentősebb műemléki adatbázisokkal, korábbi munkáinkkal egészítettük ki. A borító belsejében ún. „vaktérképeken” feltüntettük a bemutatott kerteket, a könyv végén pedig rövid, angol nyelvű összefoglaló is szerepel.

A könyv szakmai hátterét a szerkesztő több évtizedes kertépítészeti és műemléki múltja, a vele együttműködő, dolgozó műemlékes kertépítész kollégák korábbi áldozatos tevékenysége (OMF, OMvH, ÁMRK Táj- és Kertépítészeti Osztálya), az így létrejött kerttörténeti adatbázis és a fiatal társszerzők hasonló műemlékes elkötelezettsége adja. A könyv megjelenését az NKA, valamint a Civertan Bt. támogatta.

A könyv használatát nagyban segíti az a 2007-ben megjelentetett tematikus térkép, amelyet a Károlyi József Alapítvány, a Cartographia Kft. az ÁMRK-val (MNM-NÖK elődje) közösen hozott létre.

A könyv első bemutatója a „7.Európai Dísznövény és Kertművészeti Napok” keretében lesz (2011. június 3-5. Fehérvárcsurgó), dedikálással egybekötve, ahol a szerzők is jelen lesznek.

A könyv kiadói ára 2.600 Ft, terjesztése elsősorban a műemlékeknél, a Múzeum Shopokban, Litea könyvesboltban, és a szakmai könyvesboltokban várható.

dr. Szikra Éva tájépítész, a könyv szerkesztője

A szerzők bemutatása:

dr. Szikra Éva
Táj- és kertépítész, kerttörténész, műemlékvédelmi szakmérnök. Évtizedek óta a történeti kertek védelmének megszervezésével foglalkozik. Jelentős kerthelyreállítások kutatása, tervezése fűződik a nevéhez. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal munkatársa kerttörténeti szakreferensként.

Remeczki Rita
Tájépítész, település szociológus. Magántervezőként elsősorban műemléki környezetek tervezésével foglalkozik.

Farkas Ágota
Tájépítész, a BCE Kertépítészeti Műemlékvédelem Szakirányon végzett, az MNM-NÖK tájépítész munkatársa.

Forrás: epiteszforum.hu

A könyv az ötven legizgalmasabb és leginnovatívabb kortárs kert- és tájtervező irodát ismerteti, amelyek a világ különböző pontjain működnek. Minden tervező munkáját informatív szövegek, fényképek és tervek mutatják be.

A különböző tárgykörökben esszék térképezik fel az igencsak egyéni megközelítések mögött meghúzódó alapelveket és mutatják be, hogy egy feltörekvő generáció hogyan utasította vissza a nyugati kerttervezés naturalisztikus hagyományát és fordult inkább a modernizmus, a posztmodernizmus, a pop-art és a land-art felé inspirációért.

Tim Richardson, a világ egyik vezető kert- és tájkritikusa nagy szakmai tudással és érdekfeszítő stílussal nyúlt a témához.

Több mint 100 projekt ismertetésével a szerző enciklopedikusan vizsgálta a kerttervezés legújítóbb gondolatait, és inspiráló gyűjteményt készített a tervezők és a témáért lelkesedők számára, illetve tulajdonképpen bárki számára, aki érdeklődik a tervezett tájak iránt.

Forrás/kiadás: TERC Kiadó

Részlet Bardóczi Sándor tájépítésznek az építészfórumon megjelent, a könyvről írt esszéjéből:

"A szerző ötven tájépítész csoport több mint száz különféle munkáján keresztül igyekszik igazolni azt a tézisét, hogy egy az 1980-as években gyökerező (konkrétan a szerző szerint Martha Swartz tevékenységével induló) és az ezredfordulóra egyre jobban kiteljesedő konceptualista mozgalommal állunk szemben, ami a világ tájtervezői körében egyre jobban hódít. Mindezt kissé árnyalja Swartz előszava, aki maga is meglepődik azon, hogy ekkora tettet hajtott volna végre annak idején a Bagel kerttel (Boston, 1979), amit saját bevallása szerint, kizárólag akkori férje bosszantására eszelt ki. Az elemzett csoportok szorosabb vizsgálata során az is kiderül (bár ezt a szerző külön nem emeli ki), hogy ezek a csoportok nem vegytisztán a tájépítészeti diszciplína köpönyegéből bújtak ki, hanem életútjukban felfedezhetők az iparművészeti, képzőművészeti szálak vagy a nagybetűs építészethez való kötődés valamilyen formája. Ezt a belső művészeti indíttatást aláhúzza a könyv eredeti, angol címe (Avant Gardeners) is, ami egy nagyon finom szójáték az avantgard és az angol ’kert’ szavakkal."

Az esszé teljes terjedelemben itt olvasható.

Megjelent: Pro - Print Könyvkiadó, 2008.

"Az ember és a természet együtthatásában megformálódott élő, eleven organizmus, amely folyamatos változásban, alakulásban létezik. A táj olyan arckép, amelynek folytonosan változó vonásait az emberi kéz formálta természet adja. Az örökös változás pillanatnyi képei az egyes korok embereinek gondolkodását tükrözi. A tájkép tükör, amelyben az ember megpillanthatja önmagát, cselekedeteit, mulasztásait. A kert pedig -mondhatjuk- a táj esszenciája. Filozófiai mű, amelyben a teremtő erőt és az ember alkotókészségével ragadja meg, önjellemző jellé formálja. Az emberi tájteremtés, kertalkotás ebben az értelemben alkímia - látszólag egymással ellentétes irányú, egymásba ható folyamat. Az ember és a természet találkozása, amely során mindkettő átalakul és magasabb minőséggé formálódik." (részlet az előszóból)

Megjelent: Helikon, 2008.

A könyv hiánypótló munka, a magyar barokk kerttörténet első átfogó korpusza, jelesül a 18. századi magyar kertművészetet tekinti át. A török hódoltság és a felvilágosodás áramlatai közötti jelentős korszakot tárgyalja, amely egybeesik az ország gazdasági megerősödésével. A témához kapcsolódó utolsó kutatások fél évszázadnál is idősebbek, és azokat is számos tekintetben felülírta a mai művészet- és történelemszemlélet. A kötet célja tehát, hogy bemutassa Magyarország 18. századi kertművészetét, az elsősorban a kastélyokhoz kapcsolódó díszkerti alkotásokat éppúgy, mint a hasonlóképpen barokk szabályossággal és művészi igénnyel elkészített vadas- és haszonkerteket is.

A kerteket típusok szerint tárgyalja, és az összes fellelhető kerti elemet áttekinti és magyarázza. Két nagy egysége, az átfogóbb, témáját a nagy európai egységben vizsgáló bevezető tanulmány és a konkrét kerttervek ismertetéséből, elemzéséből álló úgynevezett katalógus.

Fontos mű nem csupán a tájépítészet szakembereinek, az építészettörténet, művelődéstörténet, agrártörténet szakembereinek, hanem a gyakorlati műemlékvédelemben tevékenykedőknek is.

A szerző táj- és kertépítész mérnök, műemléki szakmérnök. Kezdeményezésére alakult meg a budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészi Karán a Kertépítészeti Műemlékvédelem Szakirány, amelynek vezetője és több tárgyának oktatója.

Iránytű útkeresőknek
Megjelent: Ökotárs Alapítvány, 2005.

Letölthető innen: zoldut.pdf

Szebbnél szebb könyvek közt válogathatunk ezen az oldalon, amit az interneten keresztül meg is tudunk rendelni.