Hogyan használjuk Budapesten a Duna-parti területeket? Megfelel-e a jelenlegi folyó menti térstruktúra a városlakók használati és vizuális-esztétikai igényeinek? Számtalan településfejlesztéssel, településrendezéssel, városépítészettel, de akár szociológiával, kultúrával, egészségüggyel foglalkozó dokumentum keletkezett az elmúlt 10 évben (is), amely ilyen vagy olyan nézőpontból tárgyalja ezt a témát.

Az átfogó koncepciókat megfogalmazó dokumentumok jellemzően Budapest egészére nézve felértékelik a Duna és a város kapcsolatának fontosságát. Felismerik és középpontba állítják a tényt, hogy a város határain belül szinte mindenhol hiányzik a közvetlen kapcsolat ember és víz között. Javaslataikban valamilyen megfogalmazásban szerepel a közvetlen kapcsolat megteremtésének igénye, akár nem kis anyagi ráfordítással létrehozható közlekedési-, infrastrukturális- és városszerkezeti beavatkozásokat vizionálva.

A konkrét cselekvési tervek (építészeti, városépítészeti, közlekedés-, ill. közmű fejlesztési tervek), amelyek a Duna-partokat érintik, már kevésbé koncentrálnak az ember - folyó kapcsolatra. Meglehetősen nehéz is aprópénzre váltani a nagyvonalú elképzeléseket, vágyakat, amik az általános, hosszútávú tervekben megjelennek. Hiszen a folyót a városon belül körülbástyázó létesítmények 100-150 évesek, annak idején hallatlan gondossággal, a városi infrastruktúra minden elemét figyelembe véve, hosszú távra épültek, és ezért bármilyen változtatás szinte beláthatatlan horderejű, az egész város működőképességére kihat.

Milyen értéket képvisel ebben a helyzetben egy városon belüli - természetközeli állapotában mindez idáig meghagyott - partszakasz, ahol a folyó-város kapcsolat valóban folyó-ember kapcsolatot is jelent? Olvasva a nemzetközi és országos stratégiákat, amelyek az ideális civilizáció és természet kapcsolat főbb ismérveit leírják, és ilyen állapot létrehozására buzdítanak – egy ilyen területnek óriási értéke van. Mit kezd vele a város?

A természetközeliség egészségessége és romantikája mellett számos nehézséggel, lepusztultsággal, funkciózavarral, környezeti és vizuális szennyeződésekkel és településszerkezeti zavarokkal is terhelt Római-part esetében a kérdést komplikálja az a tény, hogy a szóban forgó partszakaszon hiányzik a város közeli lakóövezeteit árvíz esetén védő szabályos védmű. A Római-part keskeny (25-40 m), ám hosszú (kb. 3 km) közterületi sávjának területfelhasználását így alapvetően meghatározza az elengedhetetlenül szükséges árvízi védekezés megoldása.

Mit kezd tehát Budapest a Római-parttal?

Árvízvédelem és területhasználat - városvezetői álláspont és alternatív javaslat

Budapest utolsó, lakóterületekről is közvetlenül elérhető fövenyes Duna-partja a Római-part. A név nemcsak a 3 km hosszú és 25-40 m széles, közvetlen parti közterületet jelöli, hanem a mögöttes, mintegy 200 m széles sávban elhelyezkedő, magántulajdonú telkekből álló üdülőterületet is. A Római-part árvíztől nem védett terület, a Duna hullámteréhez tartozik. A magántulajdonú telkek egyre nagyobb hányadán épülnek lakáscélú épületek, jobbára társasházak. Ez a tendencia a területen hagyományosan jellemző vízisport és szabadidős területhasználatot - amely korábban a magántelkeket és a közterületet egyaránt jellemezte, és működésük harmóniáját biztosította - jelentős mértékben visszaszorította. Ugyanakkor a telkek befektetői és növekvő számú lakói egyre sürgetőbben követelik a terület árvízmentesítését a Fővárostól.

Az ezen a Duna-szakaszon hiányzó szabályos árvízi védőművet - amely Rómaifürdő és Csillaghegy városrészeket védené - az 1954-ben épített, majd 1965-ben megerősített Nánási út-Királyok útja Duna felőli oldalán húzódó ún. nyúlgát pótolja. Ennek sem magassága, sem keresztmetszeti méretei nem felelnek meg a biztonsági követelményeknek. Ezért évtizedek óta egyre erősödő igényként merül föl a Rómaifürdő és Csillaghegy városrészek lakóövezeteit védő, teljes értékű védvonal hiányzó szakaszának megépítése.

2005-ben Budapest Főváros Önkormányzata és Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata közösen készíttetett egy tanulmányt (Budapest, III. Római-parti gát döntés-előkészítő tanulmányterve-Thesis Kft. és Konstruktőr Kft. 2005.), amely a Római-part árvízvédelmének lehetséges megoldásait vizsgálta. 14 változatot elemeztek a tanulmány készítői, vizsgálva mind a Nánási út- Királyok útja nyomvonalat, mind a part menti elhelyezést.
...
A jelenleg a Főváros által támogatott változat szerint csökkentett magasságú mobilgát épülne közvetlenül a parti közterületen, ún. nyári gátként a fővédműként megmaradó Nánási út - Királyok útja menti nyúlgát előtt.

A parti közterület a hatályos kerületi szabályozás szerint közpark (Z-KP) besorolású. Ha ez a keskeny terület kénytelen befogadni a védművet és annak kiegészítő létesítményeit (pl. 6 m széles szervízút), akkor a közpark lényegében vízgazdálkodási területté alakul. A part morfológiája gyökeresen átalakul és természetes(nek ható) növényállománya eltűnik. Ezzel egyidejűleg a Nánási út – Királyok útja mentén elhelyezkedő magántelkek, amelyek jelenleg üdülőövezeti besorolásúak, mentessé válnak az elöntésektől, és ezzel forgalmi értékük jelentősen megnő. Így tehát a nem egészen 10 hektáros parti közterület - önálló használati funkció nélkül - szolgálja a csatlakozó, cca. 63 ha-os terület biztonságát. Pusztán a négyzetmétereket nézve ez racionális és kedvező döntésnek tűnik.

Érdemes viszont megnézni és mérlegre tenni a területegységek egyéb minősítő tulajdonságait és azok változását is az árvízvédelemmel összefüggésben! A 3 km hosszú (valóban víz)parti sétány kialakítására alkalmas természetközeli partszakasz még jelen állapotában, lepusztultságában is egyedi értéke Budapestnek. A „Római” még most is olyan fogalom - a hozzá kapcsolódó történeti, kulturális emlékek, a meglévő sport és rekreációs lehetőségek, a Duna közvetlen jelenléte, a vízpartiság semmivel nem helyettesíthető hangulata révén - amely a szomszédos Rómaifürdő és Csillaghegy városrészeknek közvetlenül különleges hozzáadott értéket jelent.

A Római-part maga a fő attribútum, ami ezeket a lakóterületeket megkülönbözteti más városi lakóterületektől, ami egyedivé és ezáltal versenyképessé teszi ezeket. A Római-part alatt értve a teljes hullámteret, a 10 hektáros közterületet és 63 hektárnyi speciális funkcióval működtethető magántelkeket. És itt a hangsúly a speciális funkción van: egyrészt, hogy a funkciók alkalmazkodnak a speciális környezethez, másrészt, hogy különlegességükben felbecsülhetetlen érték rejlik.

A közterület és a magántelkek területfejlesztése úgy kapcsolható össze, hogy azzal mindkét terület kölcsönösen egymás értékét is növeli, ráadásul együttesen a szomszédos, mintegy 300 hektáros lakóterületet is felértékelik. Természetesen az árvízi mentesítés megoldása ennek alapvető feltétele – olyan megoldással, amely egyidejűleg nyújt maximális biztonságot - tehát pl. MÁSZ (mértékadó árvízszint)+1,30 m magas védmű - a lakóterületeknek, és ugyanakkor nem csökkenti, sőt egyfajta kényszerítő erővel elősegíti a parti zónában a különleges és ezáltal értékes funkciók megmaradását és megtelepedését. Ez azt jelenti, hogy a hullámteret nem lenne szabad bevédeni (és intenzíven beépíteni), hanem az új, az eddiginél nagyobb biztonságot nyújtó, és biztonságosan üzemeltethető védvonalat a jelenlegi védvonallal azonos nyomvonalon lenne ésszerű megépíteni.
...
Funkció–stratégia

A fejlesztési koncepció a Római-part különlegességében rejlő értékek megőrzésén kell, hogy alapuljon. Szükséges, hogy a stratégia figyelembe vegye a vízparti környezet természeti és épített örökségét, értékeit, és az építészeti-környezeti megújulás ezekből merítve, és ezeket tiszteletben tartva történjen. Az építészeti-környezeti megújulás alapja a funkcionális megújulás (helyben) és a terület kapcsolatainak fejlesztése, elérhetőségének javítása egy, a működéshez megfelelő mértékű használati forgalom érdekében (városi, városrészi fejlesztés). A fejlesztésnek meg kell találni azt a funkció-kínálatot és az ezáltal vonzott használói kört, amely a terület adottságaihoz a legjobban illeszkedik. A megcélzott használói kör meghatározza, hogy milyen járulékos igények merülnek föl pl. közlekedési kapcsolatok fejlesztésében, kiszolgáló létesítmények vagy akár fenntartási stratégia tervezésében.
...
A Római-parton - folyóparti helyzete, egyedisége és természeti-ökológiai valamint városképi szempontból való fokozott érzékenysége miatt - a sikeres stratégia a hely specialitását kihasználó és ugyanakkor megőrző, a környezethez maximálisan illeszkedő, fenntarthatóan kialakítható funkciók elhelyezése lehet. Ezek meghatározhatnak és megszilárdíthatnak egy olyan helyi karaktert, amely nem csak arra képes, hogy a Római-part környezete és a benne elérhető funkciók iránt eleve elkötelezett embereket vonzzon, hanem felkeltheti az érdeklődését új látogatóknak is. Az erős identitás abban is segíthet, hogy az új látogatók meghatározó része is rendszeres, és a hely iránt felelősséget érző használóvá váljon.

Fentiek alapján a javasolt fő (arculati) funkciócsoport: vízi sportok (nem motorizált verseny- és szabadidősport, pl. evezés, kajak-kenu)

A fejlesztések részben a magántelkek területén kell, hogy történjenek: csónaktárolás, öltözők, kiegészítő edzések létesítményei, stb. Ehhez nem szükséges, hogy minden magántelek erre a funkcióra alakuljon át, viszont a közvetlen (pl. építési szabályzatok) és közvetett (pl. hullámtér státusz fenntartása, terület feltöltés tiltása) szabályozókat úgy kell kialakítani, hogy a telkeken elsősorban ilyen használatot legyen érdemes megvalósítani.

Kiegészítő arculati funkciók: szárazföldi egyéni szabadidős (fitness) sportok (pl. futás, jogging, kerékpározás, görkorcsolya, tai-chi, jóga, stb.)

Kevés infrastruktúrát, inkább rendezett, természetközeli állapotban fenntartott környezetet igénylő használatok, amelyek azonban sok embert vonzhatnak, és fontos szerepük lehet a terület, és ezzel a fő arculati funkció népszerűsítésében, ami a terület identitásának és működőképességének megerősödését segítheti.

Általános kiegészítő funkciók: vendéglátás, szállás, szolgáltatások (pl. sport, fitness, wellness)

Szintén részben a magántelkek területén valósulhatnak meg, a vízparti környezethez és a fő funkciókat használók körének igényeihez alkalmazkodva.

Közlekedési kapcsolatok - a vérkeringés felpezsdítése

A Római-part működőképességének elengedhetetlen feltétele a közlekedési kapcsolatok fejlesztése. A javasolt meghatározó funkciók és azok feltételezett igénybe vevőire való tekintettel előtérbe kell helyezni a gyalogos és kerékpáros kapcsolatok erősítését.

A terület jelenleg a városon, de még a kerületen belül is meglehetősen elszigetelt, szárazföldi megközelítése szinte minden közlekedési eszközzel nehézkes. A parti közterület gépjármű forgalom elől elzárt övezet, csak engedéllyel szabad behajtani. (A forgalom elől való elzártság mindenképpen kedvező és maximálisan fenntartandó állapot!) Autóval vagy tömegközlekedési eszközzel (busz) a Nánási út-Királyok útján érkezhet a látogató (és itt találhat kiépített vagy kiépítetlen parkolóhelyeket). Innen viszont - a nagy méretű telkek miatt - kevés a partra levezető, Dunára merőleges közterület. Ezen egyes telekrészek közhasználatra való átengedésével javítani lehetne. A Római-part gyalogos és kerékpáros kapcsolatainak erősítése kulcsfontosságú eleme a fejlesztési koncepciónak, egyrészt az egyszerű odajutás segítése, a Római-part belső városrészekből való elérhetőségének megkönnyítése és ezáltal a köztudatba való beépítése érdekében. Másrészt a helyszín fő funkciói közül a futás, jogging, kerékpározás, görkorcsolya és más, haladással, távolság leküzdésével járó sportok űzésére sokkal vonzóbbá tehető, ha ez a 3 km-es egyenes „vonal” bekapcsolódhat egy hosszabb, kisebb-nagyobb kör-ök megtételére alkalmas útvonalba.

A gyalogos és kerékpáros kapcsolat fejlesztése leginkább a Duna mentén kívánatos. Amennyiben ez a terület össze tudna kapcsolódni a részben hasonló sport-rekreációs funkciókat (is) ellátó, ám belső városi pozíciójából sokkal intenzívebben igénybe vett Margitszigettel, úgy egyszerre valósulhatna meg a teljesítőképessége határán járó Margitsziget tehermentesítése és a Római-part élettel való megtöltése. A Margitsziget Stratégiai Terve című, 2008-ban a Főváros megbízásából, a Főkert – BFVT – Zöldfa Stúdió együttműködésével készült dokumentum már tartalmaz ennek megoldására vonatkozó javaslatokat.
...

A cikk teljes terjedelmében itt olvasható: epiteszforum.hu