A világhíres impresszionista festő kertje a turistalátványosság mellett igazi szakmai csemegének is minősül. A kertet a festő saját maga alakította ki úgy, hogy az ne csak egy egyszerű kert legyen, hanem a fényekben, színekben gazdag kert festményei alapjául is szolgáljon. Képeinek jelentős részét itt készítette, melyek közül a tavirózsa sorozata, illetve a japán hídról készült képei talán a legismertebbek. A kertet 1977-80-ig állították helyre, és nyitották meg a nyilvánosság előtt.

Villandry azon kevés Loire menti épületek közé tartozik, mely nem magáról az épületről, hanem kertjéről lett világhírű, melyet „Franciaország kertje”-ként is emlegetnek, és amely a francia nemzeti kulturális örökség egyik ékköve.

A kert már abban a tekintetben is különleges, hogy modern, kortárs kertépítészeti alkotásként az óváros ölelésében helyezkedik el, hidat alkotva az ősi és modern, saját magunk és a történelmünk között. Megmutatja, hogy az ember a különböző korokban hogyan alakította az őt körülvevő természetet, a kertben járva egyfajta kerttörténeti utazást élhetünk át. Elnevezése – “a képzelet kertjei” – utal arra, hogy több, egymás mellett létrehozott kisebb kertből áll, amelyek mindegyike más-más érzékszervünkre van hatással. Képzeletbeli, belső utazásra invitál bennünket az érzékszerveinken és érzéseinken keresztül.