Mára elmúlni látszanak azok az idők, amikor a kőkerítést drága vegyszeráradattal próbáljuk megszabadítani az anonim művészek alkotásaitól. A graffiti a városi kerteket körülvevő falak állandó elemévé vált. 2009-re pedig egyenesen divatirányzattá nőtte ki magát: A street art megjelent, mint a kertművészet egyik kelléke.

Budapest belvárosának kapui mögött sok helyütt csodálatos kert, gyönyörű belsőudvar rejtőzik, a kapualjakon átkelve különös világokba léphetünk. A körfolyosós házak sajátos hangulatú birodalmakat ölelnek körül, dézsákkal, futóbabbal, földszagú ágyásokkal, féltve őrzött hóvirágokkal és százéves fügefával. A természet kis szigetei nemcsak szépségük által hatnak az ott élők életére: az udvar, amelyen észrevétlenül is lassulnak a sietős léptek, teret kínál a lakók közti párbeszédekhez. Ajándék ez a városban, ahol...

Tipikus, és manapság felerősödő sztereotípia az Egyesült Államokból felénk áramló hatásokat a kóla-csipsz-hamburger „szentháromság” tárgykörébe utalni. Míg a kommersz akadálytalanul áramlott át egyik kultúrából a másikba, addig a valódi értékek, mint például az amerikai társadalomban mélyen gyökerező társadalmi munka (charity work) szempontjából határaink szemipermeábilis hártyának bizonyultak. Kristin Faurestnek 15 éve közege a magyar valóság, amelybe azonban némi amerikai értéket igyekszik átcsempészni. Mindennapi csodáink a ZÖLDÖVEZETben.