Játszani csak komolyan szabad, és ezt most is bebizonyították a Budapesti Corvinus Egyetem MSc-s tájépítész diákjai, akik közül tizennyolcan a „Játszóterek és környezetük tervezése” című C tárgy félévzáró órájára a szó legszorosabb értelmében mézeskalács játszóteret sütöttek ki. A műhelymunkát vezető Balogh Péter István PhD, és Sándor Tamás felkért gyakorlatvezető előtt a készen hozott kalácsokból kelt életre mintegy 20 perces közös ötletelés során a játszótéri térstruktúra, amely végül a Jancsi és Juliska Játszótér nevet kapta.

A 60.000m2-es területen fekvő Hirschstetteni Kertészetet 1952-ben alapították. Feladata mindig a város zöldfelületeinek díszítése, és az ehhez szükséges növényanyag (főleg egy- és kétnyári virágok) biztosítása volt. (Jelenleg 6000 m2 fóliasátor alatt végzik ezt a munkát.) A növények termesztése mellett az itt dolgozó munkatársak a lakosság információs- és tanácsadó szolgáltatásában is részt vesznek. A kertészet egy része 2001. óta a nagyközönség számára is látogatható. Ekkor alakították ki, és máig fejlesztik, változtatják a különböző bemutatókerteket, és ekkor változtatták a kertet igazi ökológiai bemutatókertté.

Mára elmúlni látszanak azok az idők, amikor a kőkerítést drága vegyszeráradattal próbáljuk megszabadítani az anonim művészek alkotásaitól. A graffiti a városi kerteket körülvevő falak állandó elemévé vált. 2009-re pedig egyenesen divatirányzattá nőtte ki magát: A street art megjelent, mint a kertművészet egyik kelléke.

Kert madárdal nélkül? Elképzelhetetlen, igaz? Napjainkban, amikor a növényeket és az állatokat egyre több élőhelyről szorítjuk ki, fajok kerülnek a kihalás küszöbére, nagyon sok ember felteszi a kérdést: mit tehetnék én ?