Az alsóvárosi templom és kolostor Szeged egyik igen jelentős történelmi múltra visszatekintő emléke. Környezetének alakítása több mint kulturált környezet létrehozása.

Példaértékű közterület felújításnak lehet tanúja, aki Nagykovácsiban jár. A nagyközség Önkormányzata és a Wienerberger Téglaipari Zrt. által kiírt, a Tisza István tér kialakítására meghirdetett Terca köztérépítészeti hallgatói ötletpályázaton győztes terv alapján az engedélyezési tervek készítésével a Budapesti Corvinus Egyetem Kert- és Szabadtértervezési Tanszékét bízták meg. A koncepció formálásakor, a kivitelezés során, még a legapróbb részletekben is messzemenőkig figyelembe vették a település lakóinak igényét.

Magyarország ÉK-i sarkában található Szabolcs község, a megye névadó települése, a jól ismert Tokaj városától 12 km-re a Tisza partján. Honfoglaló Árpád fejedelem közeli rokona, Szabolcs herceg választotta állandó szálláshelyévé a X. század első évtizedeiben. Szent István uralkodásának kezdetétől a XIII. századig, mint várispánsági központ az ország jelentős helye volt. A földvár K-i sáncoldalától 80 m-re áll a XI. századi templom, ahol 1092-ben Szt. László királyunk országos zsinatot tartott. Ennek helyreállítása során kerültem több évtizedes elválaszthatatlan kapcsolatba az egyedülálló műemlék együttessel, legszebb honfoglalás kori építményünkkel.

Az "Országbíró lakótelep és sétány közterületeinek megújítása" program az AngyalZÖLD Zöldhálózati Stratégia részét képezi. Az AngyalZÖLD a főváros XIII. kerületének (Angyalföldnek) a zöldhálózat fejlesztési és fenntartási stratégiája.

Az Országgyűlés 1991. évi határozatának ("a Duna Bécs-Gönyü szakaszán az Osztrák Köztársaság, a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság és a Magyar Köztársaság hozza létre a közös Dunai Nemzeti Parkot")hatására kezdődtek el a tervezési munkák a Szigetközben.

A 2009-ben átadott Eiffel Tér Irodaház együtt épült az előtte kialakult városi térrel. A tér az irodaházzal szerves egységet képezve, elsősorban annak közösségi funkcióit egészíti ki, de mint önálló városi elem is működik.

A Duna partján álló irodaházak és a Nemzeti Színház mellett meghúzódó 2 ha-os park a volt expo területen, régi vasúti pályák helyén épült.

A terület érdekessége, hogy szervesen kapcsolódik a környező irodaházakhoz, a Nemzeti Színházhoz, és közvetve a MÜPA-hoz. Ebből a kettősségből következően, a közparkokra jellemző funkcionalitáson túlmenően, az intézménykertek igényeit is ki kell szolgálnia a területnek. A park további érdekessége, hogy a kapcsolódó területeken más-más tájépítész tervező dolgozott, viszont a szomszédos parkrészletek egymásba folyva mégiscsak egy vonulatot képeznek. A két ütemben végigvitt gondolat - a Duna lágy hullámai terepplasztikákon keresztül jelenik meg a zöldfelületen -, végül teljes értelmet nyert.

A 2010-Tájodüsszeia kiállításon is bemutatott 128 m2-es kert egy II. kerületi üzletház tetején található. Az épület belső és külső terei szoros kapcsolatban vannak egymással, mind a látvány, mind a funkció tekintetében.

Mit kezdhet az ember, egyáltalán kezdhet-e valamit egy olyan kerttel, mely nem is kert, hanem egy régi polgári ház udvara? Olyan tér, melynek egyik fele burkolt, a másik pedig egy födémen található. Lehet-e ilyen feltételek mellett igazi kertet kialakítani? A látszólag megoldhatatlannak tűnő feladatra létezik megoldás!

Mit tesz a modern kor embere, ha családi háza mellett önálló vállalkozása is van? Gyakorta az épületen belül alakítja ki a lakást és az irodát is. És mit tesz akkor, ha mindemellett medencéket és uszodatechnikai cikkeket forgalmaz? Összeköti a kellemest a hasznossal, a kertet üzleti és magán célokra egyaránt használja. Így volt, van (és még lesz) ez a most bemutatott kertnél is.